Oroszország javarészt történelmi otthontalanságából formálta kultúráját. A nemzet létjogának kérdésessége indította a 19. századi értelmiséget arra, hogy keresse, mi is az orosz távlat, és van-e egyáltalán orosz távlat. A távlat reménye, de még inkább szükségessége profetikus vonást hozott a gondolkodásba, különösen a vallásos eszmekörbe, amely egy...
Werner Gitt "A teremtés bibliai tanúságtétele" Evangéliumi kiadó, Budapest, 1996
A teremtéstörténet hat nap alatti teremtésről beszél, a napokat 24 órásnak tartva. Ezzel szemben születtek a következő ellenvetések, melyek vitatják ezt.
"Azért történt minden, mert az emberek elfeledték Istent" Az Oroszországot ért nagy megrázkódtatások magyarázata, és az egész 20. század fő vonása: az emberek elfeledték Istent. A század összes fő bűntettét az isteni magaslatokat nélkülöző emberi tudat gyarlóságai határozták meg.
Két eseménynek köszönhető, hogy a világ már nem olyan eszményi, mint amilyet az Isten teremtett: a bűnbeesés és a vízözön. A bűnbeesés után megjelent a halál, a betegségek, a félelem.
Aquinói Tamás indította el azt a vitát, amit általában a "természet és kegyelem" fogalmával jellemezhetünk. A kegyelem jelenti a felső szintet: a teremtő Isten, a menny, a mennyei dolgok, a láthatatlan világ, az ember lelke, és az egység tartoznak ide. A természet az alsó szint: a teremtményvilág, a föld és a földi dolgok, a látható világ, a...
A cisztercita rend fénykora a 12. század volt. Mélyről fakadt egy olyan rend iránti igény, amelyben megvalósul az imádság és a munka egyensúlya, a test és a lélek javát szolgáló harmónia. A rend hatalmas térhódítása és befolyásának gyors növekedése Szent Bernát tevékenységének köszönhető.
Cistertium volt a burgundiai Dijontól délre fekvő Citeaux latin neve; itt alapították 1098-ban egy új rend anyakolostorát. A szerzetesek magányosabb és szigorúbb élet reményében telepedtek le itt apátjuk, Robert vezetésével. A ciszterciek alapszabálya az 1115-1118 között született, majd 1119-ben II.Calixtus pápa által jóváhagyott Carta Caritatis...
A Karoling-birodalom felbomlása anarchiához vezetett. A normannok, mórok, magyarok nyugat- európai betörései, a mindennapi nyomorúságok nem kedveztek a szerzetesek elmélkedő életmódjának. A kolostorokat kifosztották és felégették, a szerzeteseknek menekülniük kellett. Lehetetlen volt a szerzetesi életet irányító szabályokat betartani. Néhány...
A császárkori Róma utolsó válságos évszázadaiban megrendült a világkép, elvesztek a régi hitek, eszmék, értékek, a szegények reménységet kerestek. A régi vallás, a római mitológia egyre inkább kiürült, egyre bürokratikusabb szertartássá lett, amelyet tilos volt tagadni, de hinni nem lehetett benne.