Heinrich Schliemann 1870-1890 között ásta ki Hiszarlikot. Négyszögű kockákból épült, összeégett várfalakat talált egy lehordatott domb alatt, és még fegyvereket, ékszereket, cserepeket, aranyat. A "trójai leletet" a berlini múzeumnak ajándékozta.
Hitler nem akkor lett korlátlan urává a nemzetnek, amikor megszerezte a hatalmat, fokról fokra igyekezett elérni, hogy a nemzet mielőbb teljesen alárendelje magát akaratának. Arra épített, hogy a lázadás és ellenzékieskedés szellemével sokan nem rokonszenveznek, éppen a német hűségkomplexusra, és megrögzött engedelmességre számított. Rendszerét...
A hitleri diktatúra értelmezésekor többnyire az egyéniségéből áradó, szinte természetfelettinek hitt démoni hatást szokták kihangsúlyozni, amit kemény terrorral, és elnyomással fokozott föl. Mindez együtt korlátlan hatalmú önkényúrrá avatta. Hitler ugyanakkor ügyes és bölcs gyakorlati politikus volt, a csak terrorra épülő uralom ritkán hosszú...
Hitler börtönének nyugalmában kidolgozhatta propagandájának új módszereit. A tömegekre, a tömeglélektanra, a tömegek nézőpontjának sajátosságaira, a tömegvélemény befolyásolásának művészetére vonatkozó észrevételeit a Mein Kampfban találhatjuk.
A modern ember elveti az ismétlődés archaikus elképzeléseit, ebben a "történelmi ember" természettel szembeni ellenállását, önállóságra törekvését fedezhetjük fel. Egyre inkább értéket tulajdonít a történelmi eseményeknek. Az ismétlődés mítoszát a történelem és a természet zavaros újraazonosításának tartja.
Hegel óta minden erőfeszítés arra irányult, hogy a történelmi eseményt, mint olyant megvédje, és önmagában való értéket adjon neki. A dolgok szükségszerűen olyanok, amilyenek, nem megítélés és véletlen művei. Hegel minden eseményben az Egyetemes Szellem megnyilvánulását látta. Az eseményekkel fenntartott mindennapi kapcsolat vezérelheti az embert a...
Szembesítenünk kell a "történelmi embert"(modern ember), aki tudatos és szándékos alkotója a történelemnek a hagyományos civilizációk emberével, aki negatív módon viszonyul ahhoz. Az egyik típus az archaikus, amit ahistorikusnak kell tekintenünk, a másik a modern, poszthegeliánus koncepció, amelyik történelmivé kíván válni.
A haladás evolucionista tétele szerint a kapitalizmus nem csak haladást jelentett a feudalizmussal szemben, hanem ugyanakkor ez a haladás a polgárságnak a földbirtokos arisztokrácia felett kivívott forradalmi győzelme is. Mi azt állítjuk, hogy a haladó polgárság által megbuktatott, és az arisztokrácia hatalomvesztése következtében győzedelmeskedő...
Modern világunkhoz legjobban a haladás gondolata kapcsolódik. A történelem folyamán nem mindenki hitt ebben az eszmében.
Az észak- amerikai indián szimbóluma a sasorrú, büszke, tollkoronás síksági lovas. A Nagy-síkság számos indián törzs hazája. A síksági életforma és kultúra azonban a legfiatalabb Amerikában: a 18. században alakult ki, és a 19. század utolsó negyedében ért véget. A Nagy-síkság a kanadai Saskatchewan folyótól a Mexikói –öbölig, a Mississippitől...