A 15.-17. század között eltelt kétszáz év a hatalmas tengerentúli birodalmak létrejöttének kora. A tengerekért és az új területekért folyó harc Európát két ellenséges táborra osztotta.
A 12. században a Kasztíliától függetlenedő királyság székhelye Lisszabon volt. A burgundi dinasztia törvényes férfiágának kihalása után a család egy törvénytelen származású tagja alapította meg a 14. század végén az "álburgundi" dinasztiát, és megkezdte Ceuta, Madeira, és az Azori-szigetek meghódítását.
A dinamikusan fejlődő keresztény vallás átrendezte a Római Birodalom addigi értékrendjét, és az emberi életnek új irányt, és célokat adott. A birodalom válságos időszakában a Mennyek országáról, és egy közelgő békés világról szóló tanítás könnyen találkozott a szegényebb rétegek álmaival.
A középkori Firenze gazdasági nagyhatalom volt, a 15. században 270 gyapjúfeldolgozó üzeme, 83 selyemkészítő manufaktúrája, és 33 bankja volt. A 14. század gazdasági válságát követően a visszaeső gyapjúfeldolgozást a selyemkészítés váltotta fel. A firenzei gyapjúfeldolgozók száma 1537-re 270-ről 63-ra csökkent, ugyanakkor megkétszereződött a...
A középkorban minden országban különböző nemesfémtartalmú és méretű arany-, és ezüstpénzeket vertek. Az egyre bővülő nemzetközi kereskedelemben a pénzérmék keveredtek, de a belső fogyasztást csak a saját pénznemben lehetett fizetni. A külföldről származó érméket át kellett váltani hazai pénzre. A kereskedők egy része a pénzek átváltásával,...
Európában a 15. század végétől számított mintegy 150 év alatt a népesség 50%-os növekedése figyelhető meg. A 16. században ez a szám még dinamikusan nőtt, a következő század első felében a folyamat lelassult, majd stagnált.
A franciaországi Beauvais-ból feljegyzések maradtak fenn az 1693-94 évekből, melyek a gabona és a többi élelmiszer árának jelentős emelkedéséről, az ezt követő éhezésről, és a szegények nyomorúságáról szólnak. Az éhezők macskákat és a pecsenyesütők által eldobált mindenféle állati maradványokat ettek (állati fejeket, beleket, belsőséget, vért)....
A 17. században a demográfiai növekedés megállt Európában. A megtorpanás olyan jelentős volt, olyan erős megrázkódtatások kísérték, hogy demográfiai válságról beszélhetünk. Ez a válság a 17. századi demográfiatörténet állandó jellemzője volt. Ciklikus visszatérése megtörte a népességnövekedést. A hullámzások nem magyarázhatók az új magatartásformák...
A 14. századi Angliában a gyerekeket kis felnőttként kezelték, koraérettségüket értékelték. A gyerekekben meglévő képesség kifejlesztésétől várták a boldogságot, a nevelésben ezért minden eszközt, még a kegyetlen módszereket is megengedhetőnek tartották.
A lovagi cím eredetileg katonai kötelezettségekkel járt, parancsnokok adományozták még a 16. században is királyi utasításra. Később a lovagok címüket földjük éves jövedelme alapján kapták. A késő középkorban számuk látványosan lecsökkent. Míg 1324-ben kb. 1200 lovag volt Angliában, addig 1434-ben alig 73. Számuk a York dinasztia alatt újra nőtt, a...