Széljegyzetek Tiszazughoz

 …a menyecske főkötőjében, mint kiderült, nem mindig borízű alma van, a menyecske kötőjében halott csecsemő van - s ha alma volna benne, akkor se ajánlanám. A vegyvizsgálat ugyanis kiderítette, hogy a legtöbb esetben nem annyira borízű, mint inkább arzénízű az az alma. A csecsemővel azért sietett a bokorugró menyecske, mert el kellett földelni, az áldott, megénekelt és megimádott magyar földbe, amit az ellenszakértői vélemény kénytelen volt meggyanúsítani, hogy arzént tartalmaz. Mégiscsak könnyebb elhinni és megérteni, hogy a föld van megmérgezve, mint a valóságot, hogy Tiszakürtön és Nagyrévben húsz év óta férfi nem halt meg természetes halállal, gyermek nem nőtt fel anya jóvoltából… Tévedtem volna, mégis? Tévedtem volna, a lélek és test, a képzelet és valóság egyenrangú kölcsönhatásának sejtelmében- jót és rosszat önmagától megkülönböztető lélek, valóságot alkotó és teremtő képzelet ködfátyolkép, délibáb és lidérc volna csak mégis, a valóság vaskos, végzetes játékában? Egymást világtalanul, vakon vezető erők, véletlen eredője volna hát mégis a világ teremtője és fenntartója- s ez erők közt semmi szerepe nincs, se teremtő, se alakító, belátás, képzelet és szeretet szentháromságának? …Így fest hát, így festene az emberi társadalom, ha valami ügyetlen kéz elhanyagolja vagy meglazítja a törvénytől való félelem láncait? Ha nem félünk a gyilkolástól, rögtön gyilkolni kezdjük egymást- nincs anyaszív és részvét és szerelem és szeretet többé? Íme- ez hát az ember? Hát nem. Nem felszabadult ösztönök, nem állat az emberben, nem öntudatlan, küszöb alatti, mindenkiben lappangó szadizmus. E romboláshoz egy romboló képzelet ördögi akarata kellett. Emberi lélek kellett hozzá, egy emberé, ezt a poklot meg kellett teremteni valakinek, hogy aztán megtölthessék elkárhozott lelkekkel. Földi néven Farkas Gyulánénak hívták ezt a csodálatos lelket. E lélek célja és programja és filozófiája és meggyőződése és vallása az volt, hogy az emberek nagy része fölösleges akadály azok számára, akik megértik ezt a filozófiát- a boldogság és béke útja tehát ezeknek a holttestén át vezethet csak. Talán csak a lángész és az őrült lát és gondolkodik s váltja valóra gondolatát olyan logikusan, mint ez a Napóleon-lelkű falusi bábaasszony, aki félórák alatt győzött meg akárkit, akit akart, hogy a gyermek nem öröm és megváltás, hanem nyűg és bilincs, a férj nem apa és hitves, hanem akadálya minden szépnek és jónak, egyik se élet és reménység. Nem is élőlények, daganatok ezek, daganatok, amiket gondolkodás nélkül le kell metszeni, ki kell irtani, ha a műtétnek ránk nézve veszélyes következményei ellen biztosítva vagyunk. És csak lángészben és őrültben van ekkora erő, hogy tömegeket váltson vagy rontson meg, aszerint hogy Isten vagy ördög lakozik benne, mint ebben a bábaasszonyban.(Pesti Napló 1929) 

Karinthy Frigyes " Széljegyzetek Tiszazughoz" in "Címszavak a Nagy Enciklopédiához" Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1980