Platon Karatajev

"szent emberét" formálta meg az író 

Lev Tolsztoj legismertebb regényének a "Háború és békének" a címe többféle olvasatú lehet. Jelentheti az elsődleges jelentés mellett a lélek küzdelmeit, lelki útkeresést is. Az író alakjai "vívódó hősök "fejlett lelki élettel. A szereplők életútját követve a szerző komoly erkölcsi-filozófiai kérdéseket taglal. Szembeállítja a saját eszményeit (önfeláldozás, lemondás) megtestesítő hősöket az egoista hősökkel, akik számára az egyéni boldogulás a cselekvés fő törvénye. A pravoszláv egyház erőteljes eszmei befolyása, valamint a XVIII. századot követő racionalista világkép nyomán nem meglepő, hogy egyik hőse sem jár a krisztusi úton.

A regény hőseit választott életútjuk alapján az irodalomtörténészek a következő három csoportba sorolják:

• Az ún. individuális életfelfogásnak az a jellemzője, hogy a legfőbb érték a személyiség, aki önmaga mércéje. Döntéseket racionális megfontolás után hoz. Ő a nyugati embertípus megfelelője, akinek az élet értelme az önmagáért való élet (ld. Balkonszkij herceg). Ennek az útnak a járhatatlanságát azzal jelzi az író, hogy képviselője halálra jut, csak haláltusájában ébred rá az önzetlen szeretet fontosságára.
• Az ún. antiindividuális út szerint a személyiség feladata az, hogy egy külső érdeknek vesse alá magát. Teljesen Istenre hagyja a döntéseket, fatalista emberként élete erősen determinált. (ld. Ny. Rosztov)
• Az ún. problémamegoldó út annyit jelent, hogy a különböző élethelyzetekben más és más választ kell adni, és az ember saját döntései is számítanak. (ld. P. Bezuhov)

Egyetérthetünk ezzel a felosztással, de egy újabb típussal kiegészítve. Felbukkan ugyanis a regényben egy olyan életút is, amellyel a vallásos értelemben vett "szent emberét" formálta meg az író. Platon Karatajevről (egy népi alak) van szó, akinek a hatására megy végbe Bezuhov ( ő Tolsztoj regénybeli megtestesítője) lelki átalakulása.

Bezuhov szerint ő az egyszerűség és az igazság leghívebb képviselője. A kelet embertípusaként az emberek szolgálata a legfontosabb tevékenysége. Rajta keresztül érintkezik Tolsztoj regénye a kereszténységgel, annak népies-ortodox, de nem biblikus formájával.