Példák a forráselemzésre

Szöveg

Nemzetiségek Magyarországon. Értelmezd a törvények szövegét a kérdések segítségével!

68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.

(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.

(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.

(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. ( A Magyar Köztársaság Alkotmányából)

E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (1993.évi LXXXVII., kisebbségi törvény)

· A probléma megfogalmazása:

Milyen kérdést vizsgálunk a szöveg segítségével? A magyarországi nemzetiségek jogállásának rendezése.

· Elemzés- 

formai:

szerző: Ki adta ki a törvényszövegeket?

Az alkotmányt (1989), és a kisebbségi törvényt (1993) a parlament hagyta jóvá.

forrás: Mikor keletkezett a szöveg? Milyen szövegtípusról van szó?

A két forrás a rendszerváltáshoz kapcsolható. Hivatalos, jogi szövegtípusok.

címzett: Kihez szól a szöveg?

A törvények az állampolgároknak szólnak, elsősorban az érintett kisebbségeknek.

tartalmi: Mi a szöveg alapgondolata? Mik a kulcsfogalmai?

A szöveg meghatározza a kisebbségek körét, kimondja, hogy a kisebbségek államalkotó tényezők, és saját képviseletet alkothatnak. Kulcsfogalmak: nemzeti és etnikai kisebbség, nyelvhasználat, önkormányzat.

·Aktuális kontextus Milyen összefüggésbe helyezhető a forrás?

A rendszerváltást követően a politika rendezni kívánta a kisebbségek jogi helyzetét.

· Értelmezés

szerző: Mi a szerző szándéka?

A politikai döntéshozók, a parlament szándéka a jogi alapok megteremtése.

forrás: Mennyire hiteles? Tartalmaz ellentmondásokat?

A forrás hiteles szöveget képvisel, ellentmondás a szabályozás elvi megfogalmazása, és gyakorlati megvalósítása között van.

címzett: Milyen hatást szeretne a szöveg a címzettnél elérni?

A kisebbség megnyugtatására szolgál, hovatartozásuk megvallására késztet.

· Értékelés Előbbre visz a probléma megértésében? Mennyire aktualitás a szöveg?

A kivonatos forrásból megismerjük a kisebbségek körét, és legalapvetőbb jogaikról szerzünk információkat. Aktualitást az új alkotmány változtatásai jelentik.

Fénykép

·A probléma megfogalmazása: Milyen kérdés vethető fel a kép kapcsán?

A környezeti katasztrófák okai, a klímaváltozás tragikus következményei

· Elemzés- formai: Mi látható a képen? Hol és mikor készült a kép? Milyen a kép technikája (perspektíva, beállítás)?

Bangladesben készült az 1990-es években egy árvízi katasztrófát követően. A kép beállításával nagy teret fog át érzékeltetve a katasztrófa kiterjedését. A távolság miatt nem érezhető az emberek személyes sorsa.

tartalmi: Mi a kép témája? Milyen célból készült?

Témája az ember kiszolgáltatottsága környezetének. A szegény országok magukra maradása.

· Aktuális kontextus: Milyen kontextusba helyezhető a kép?

Az utóbbi évtizedek nagy természeti csapásai közé sorolható ez a tragédia. A romló környezeti viszonyok egyik tragikus példája.

· Értelmezés: Mi a fotós szándéka?

Célja a figyelemfelkeltés. Segítségért, támogatásért kiált. Elvárja, hogy a világ felkészüljön a hasonló katasztrófák elkerülésére.

· Értékelés: Milyen hatást akar elérni? Mi a végkövetkeztetés kérdésünket illetően?

A kép sokkolni akar, az emberiséget józan gondolkodásra késztetni. A kép tovább gondolásra késztet, sokkolóan mutatja be a katasztrófát.

Karikatúra

· A probléma megfogalmazása: Milyen kérdésről szól a karikatúra?

A karikatúra a világ térségeinek egymásra utaltságára, a globalizációra utal.

· Elemzés- formai: Mikor készült a rajz? Milyen személyeket, tárgyakat, ismerünk fel? Milyen eszközöket használ?

A rajz az 1990 években készült. A gazdag Észak és a szegény Dél az akasztófa árnyékában. Észak életképtelenné válik Dél munkája nélkül, Dél pedig Észak tőkéje nélkül. Ha egyikük elbukik, magával rántja a másikat is.

tartalmi: Mi a témája? Mi a központi mondanivalója? Mit jelentenek az egyes eszközök? Milyen kérdések maradtak nyitva?

A központi mondanivaló: ellenségeskedés helyett együttműködés szükséges. Ha ez nem valósul meg, annak katasztrofálisak a következményei. Kérdés, hogy mikor és miért húzza ki a talajt Dél Észak lába alól.

· Aktuális kontextus: Milyen kontextusba helyezhető a kép?

Mai világunk minden történése, eseménye a világ egészére tartozik.

· Értelmezés: Mi a rajzoló szándéka? Ki mellett áll a rajzoló? Mit lát másként a rajzoló? Miben túloz? Mennyiben adja vissza a valóságot?

A karikatúra a globalizáció hatásaira hívja fel a figyelmet. A rajzoló aggódik a jövő miatt, ez a világ nincs messze a végtől. A helyzet súlyossága miatt nem túloz a karikatúra.

· Értékelés: Mi a kérdésre adott végső válasza? Hogyan értékelhető mai szemmel?

A karikatúra megoldást, párbeszédet sürget. A helyzet alapvetően nem változott, az önös érdekek máig a közérdek előtt vannak.

Plakát

· A probléma megfogalmazása: Milyen kérdést vet fel a plakát?

A szegénység kiszolgáltatottságát ábrázolja. (Meddig) lehet így élni?

· Elemzés- formai: Mit ábrázol? Milyen szövegrészei vannak? Melyik célcsoportnak szól? Milyen eszközöket használ (írás, tárgyak, személyek, szimbólumok, színek, perspektívák, arányok)?

Szűkös élelem, szerény tárgyak, egyszerűség látható. A felirat a bizonytalanságot sugallja. A plakát a témát bemutató kiállításra hív. A szegénységről éppen a legszükségesebb dolgok hiánya árulkodik. A plakát egyszerű eszközökkel él.

tartalmi: Mi a témája? Mi az üzenete? Hogyan függ össze kép és szöveg?

A téma a társadalom alsó rétegének helyzetét ábrázolja. A felirat egyértelművé teszi a képi ábrázolást.

· Aktuális kontextus: Milyen összefüggésbe helyezhető a plakát?

Az elesettség kapcsán gondolhatunk a rendszerváltás, a globalizáció, a verseny veszteseire.

· Értelmezés: Mi az alkotó szándéka? Milyen hatást akar kiváltani?

A plakát az elesettekre irányítja a figyelmet. Együttérzést és megértést vár el.

· Értékelés: Milyen az összkép a kérdést illetően? Jól sikerült a plakát? Elérte célját?

A plakát figyelemfelkeltésre alkalmas, jól rögzíthető mondandóval. Ezt a létformát ma is társadalmi közöny övezi.

Statisztika

· A probléma megfogalmazása: Milyen kérdést tárgyal a statisztika?

A diagramok az Unió költségvetését mutatják. Kérdés, hogy mire költi a pénzt az Unió?

· Elemzés- formai: Milyen formában ábrázol? Kinek szánták a forrást? Milyen a forrás felépítése?

A kördiagram a különböző színek használatával hangsúlyozza az arányokat. (a zöld, ill. piros dominancia egyértelmű)

tartalmi: Mi a témája? Milyen egységeket használ (abszolút/ relatív értékek)? Milyen információkat (összefüggések, különbségek, hasonlóságok, folyamatok) kapunk?

A téma az Unió anyagi előnyeinek bemutatása. A legtöbb bevétel a hozzájárulásokból van, a legnagyobb költségek a mezőgazdaságban vannak. Százalékosan látjuk az összegeket, csak relatív értéket kapunk.

· Aktuális kontextus: Milyen összefüggésbe illeszthető a statisztika?

A statisztika a pénzügyi visszaélések elkerülésére készült.

· Értelmezés: Mi a készítő szándéka? Miről nem ad felvilágosítást? A szándék az Unió állampolgárainak tájékoztatása, megnyugtatása. Az elszámolás jelzi, megbízhatunk pénzügyeink kezelőiben. Hiányzik a kiadás és bevétel összegeinek összevetése.

· Értékelés: Mi a kérdésre adott végső válasza? Alkalmas a forrás a kérdés megválaszolására?

A forrás jól érthetően informál a bevételekről és a kiadásokról. Az összegszerű megjelenítés a szakembereknek sokat mondhatna.

 Táblázat

• A probléma megfogalmazása: Mit mutat a táblázat?

A táblázat az urbanizáció XX. századi változásait mutatja.

• Elemzés- formai: Melyik időszakra ad információkat? Milyen egységeket használ?

Majdnem egy teljes évszázad változásait láthatjuk. Százalékos arányokban adja meg a három településtípus népességének nagyságát.

tartalmi: Mit mond, miről ad felvilágosítást? Mi magyarázza a változásokat?

A főváros szerepének növekedése, és országos jelentősége látható. A városi lakosság száma folyamatosan nő, a falusi csökken. Magyarázat a városi munkahelyekben, és az agrárszektor gyengülésében van.

• Aktuális kontextus: Milyen események állnak a háttérben?

A változások hátterében a gazdaság átalakulása, a városi szolgáltatások előnyei vannak.

· Értelmezés: Pozitív, vagy negatív irányú a változás? Milyen következményei vannak a változásoknak?

A változás nem kedvező a pusztuló vidék, elhagyott falvak miatt. A falvak kilátástalan helyzetbe kerültek, a városok egyre kevésbé képesek kiszolgálni a megnövekedett lakosságot.

· Értékelés: Milyen összefüggésbe helyezhető a táblázat?

A táblázat erre a negatív folyamatra figyelmeztet, ha a trend nem változik, zsúfolt embertelen városokba tömörül a lakosság, miközben a vidék teljesen leépül.