Paradoxon a szesztilalomról

Úgy tetszik, utolsó napjait éli a modern civilizáció egyik legérdekesebb s arányaiban legimpozánsabb kísérlete, az amerikai szesztilalom. Az elnököt, akit a prohibicionisták választottak- tudjuk, hogy tizenöt éven át a politikai programoknak ez a tengelypontja döntötte el odaát az egész program sikerét- tulajdon párthívei készülnek elhagyni, s ezzel az igyunk-neigyunk ügye tagadó többsége összeomlott. Az olcsó publicistamorál, színes hírek és tárcaelmélkedések szelleme, készen áll az esemény magyarázatára. Nem sikerült a kísérlet, a gyilkos és butító alkoholról való leszoktatása a tömegeknek. Ez a tömeg, képviselője a huszadik század embertípusának levizsgázott; nem csak tulajdon sorsának irányítására is éretlen, de még nevelni se hagyja magát, az idomítás és szelídítés csődöt mondott. Vissza kell engedni a csatornába, zülljön el, pusztuljon el, az emberi fajta majd szül magának új nemzedéket. Az elnyomott bűn szétfutott ereiben, és száz durvább és gonoszabb bűn kelevényét fakasztotta ki homlokán. Beszél a statisztika- nemhogy csökkent volna, inkább emelkedett a bűnözés, s ami a legborzasztóbb, nem csak mennyiségben, de minőségben is. Betyárvilággá züllik egész Amerika, többet isznak, mint azelőtt, azzal a különbséggel, hogy most rablással és öléssel jutnak hozzá. Nem lehet mit csinálni, vissza kell adni az italt, inkább szopja le magát, s dögöljön az almon, mint hogy megbotránkoztassa a világot. Hát pedig nem is ilyen egyszerű a dolog. Felelek a moralistának az amerikai polgár nevében: Igenis, lerázom magamról a szesztilalmat. De nem azért, mert éretlen és vásott gyerek vagyok, hanem azért, mert érett, felnőtt embernek érzem magam. Világosan látom állam és polgár viszonyát, a társadalmi szerződést. Nem tanító és tanítvány, szülő és gyermek, nem idomító és idomított állnak szemben egymással: felnőtt, beszámítható emberek megállapodása az Alkotmány, amit együtt terveztünk, szabad és független polgárok és végrehajtó hatalom. Nincs szükségem effajta rendeletre. Nincs joga senkinek abból kiindulni, hogy iszákos a természetem, gyógykezelésre van szükségem. Iszom, vagy nem iszom - a mértéket rám bízhatjátok. A szabadság gondolatának legfőbb tartalma az a feltevés, hogy a felnőtt ember értelmes lény. Ítélni képes jó és rossz között. Szabadság- ez a szó nem indulatok és ösztönök világára vonatkozik, erkölcsi jelentősége kötöttebb minden törvénynél. Ezt kell érteni alatta: szabad választás. A te dolgod, erkölcseim fölött őrködő társadalom, csak annyi, hogy világossá tedd előttem a választásra váró két lehetőséget. Felvilágosítást várok tőled, irányítást, mely a célt mutatja, nem kötőféket. A szesztilalom az alkoholellenes propaganda legnagyobb akadályának bizonyult- el kell törölni, hogy amaz újra érvényesülni tudjon. (Pesti Napló 1932) 

Karinthy Frigyes "Új bordal Amerikának!" in "Idomított világ" Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1981