Németország újraegyesítése

remények és félelmek a kortárs szemével

1989-90-ben Európa viharos politikai változásokat él át. A hidegháború megszilárdult frontvonalai korábban évtizedekig nem mozdultak. A konfliktust lezáró, és a fordulatot hozó események közül a jövő szempontjából a német egyesítés tűnik döntő jelentőségűnek. A német kérdés már a hidegháború kezdetén is erősen foglalkoztatta a világpolitikát.

Németország területi egységének kérdése egész középkori, és újkori történelmén végigvonul. A 19. században megjelenő Német Császárság komoly erőeltolódást hozott az európai hatalmi viszonyokban. A nagy lakosságszámú, dinamikusan fejlődő gazdasággal bíró, erős, képzett hadsereggel rendelkező országnak jó esélye volt, hogy Európa vezető hatalmává váljon. Több más ok mellett éppen ennek a feltörekvő államnak a militarizmusa, expanzív törekvései vezettek az első világháborúhoz. Az ezt lezáró, megalázó párizsi békediktátum, majd a gazdasági világválságot követő szociális feszültségek miatt hatalomra jutó nácik vesztes háborúba, összeomlásba vitték az országot.

A második világháború után a szövetségesek egy újabb katasztrófa megelőzése miatt Németország meggyengítését határozták el. Ez, és a nagyhatalmak érdekellentétei vezettek 1949-ben a két német állam megszületéséhez. A négy évtizedes kettéosztottság mély nyomokat hagyott mind a lelkekben, mind a fejekben.

Az újraegyesítést Európa az ujjongás mellett félelmekkel szemléli. Az új helyzetet Kelet-Európának, és Magyarországnak is kezelnie kell. Veszélyeket vagy éppen előnyöket hoz számunkra az Európa centrumában megjelenő új államalakulat?

Veszélyt jelenthetnek az egyesítéssel járó, és társadalmi robbanással fenyegető szociális feszültségek. Ez, és a nagyhatalmi szerep gyakori kísérőjelensége a nacionalista, soviniszta felsőbbrendűérzés veszélyeztethetik az európai béketörekvéseket. Különösen a szomszédos országoknak, leginkább a korábbi ősellenségnek számító Franciaországnak vannak fenntartásai.

Magyarország már két vesztes világháborúban volt Németország szövetségese, kérdéses, hogy egy esetleges újabb konfliktusban sikerül-e a német szövetséget mással felváltani, vagy újra kényszerpályára kerülve a német befolyás érvényesül. A régió két nagyhatalma, Németország és Szovjetunió szorításában a köztes országok önálló, szuverén politizálása ellehetetlenülhet. A gazdasági összefonódás a német tőkétől, és piactól való függést hozhatja. Ez egy új gyarmatosítás lenne, egy modern "Drang nach Osten".

Magyarország számára többféle előnyt is jelenthet az új állam. A történelmünk során mindvégig a német kultúrán keresztül érintkeztünk Európával. Nyugat alatt mi magyarok mindig Németországot értettük. Német közvetítéssel jutottunk újításokhoz, új eszközökhöz, új eszmékhez, polgári civilizációs vívmányokhoz. Ezt a szerepet a mostani német állam ismét magára öltheti, ami nagy segítséget jelenthet az Európa-házhoz való csatlakozásunkban. Már ezer éve léteznek a két ország között politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok, nem új feladat számunkra egy német kihívásra adandó válasz. Németország a nyugati gazdasági, és politikai rendszer mintájául szolgálhat számunkra. Piacgazdasága, demokráciája elérendő cél számunkra. Német pénzügyi segítség gazdaságunk talpra állításában lehet nagy segítség. A német piac erős kereslete kihúzhatja bajból az eladatlan termékekkel küzdő gazdaságunkat. Magyarországnak előnyt jelenthet a Kelet és Nyugat közötti hídszerep is.

Hogy éppen az előnyök vagy a hátrányok érvényesülnek az elkövetkezőkben, abban a két országon kívül a világhelyzet alakulása is szerepet játszhat.

1990 Ludwigsburg