Március magyarázata

Mi volt Petőfi 1848-ban, miért sikerült neki a csoda?

Kossuthéknak még a francia és olasz forradalmak után is kemény munkát kellett végezniük, hogy az ellenzék többségét megnyerjék reformgondolataiknak. Március 14-én azonban a főurak hirtelen jobb belátásra tértek. A gyors irányváltás egyik oka a bécsi forradalom (a főurak jó része ezt tartotta hazájának), a másik az a rémhír, hogy Petőfi százezer paraszttal áll a Rákos mezején.

A hír alapja a következő: március 12-től tízezres tömeg táborozott a Rákoson. Ez a háromnapos pesti vásárra feltódult tömeg adott erőt, tekintélyt a márciusi mozgalomnak. Ezekben a napokban a magyar nép markában tartotta fővárosát. A sors egy kis népi országgyűlést rendezett. Az a néptömeg akkor Petőfiék szavára a magyar szabadság, és saját szabadságának kivívásáért bizonyára könnyen kapható lett volna küzdelemre is. Ez a tömeg ütötte nagy nappá március 15- ét.

Délelőtt a mozgalom még csak egyszerű diáktüntetésnek indult, valószínűleg ezért nem gondolt a helytartótanács az elfojtására. A helyzet délutánra fordult komolyra. A rákosi vásár ott zajlott nem messze a Múzeum mögött, és három óra körül a gyülekezet bomlani kezdett. Az emberek nem hagyták el Pestet, mert a vásár másnap is folytatódott. Odasereglettek a Múzeum elé, ahol egy hatalmas vers őket egyszeriben magyarokká, egy nemzet tagjaivá, izzó honfiakká keresztelte. A vásár akkoriban az eszmék beszerzési forrása is volt: könyvek jelentek meg, színházak legsikeresebb darabjaikat játszották, politikai pártok összejöveteleket tartottak. Ez a veszélyes erejű tömeg áramlott a maroknyi írógárda felszólítására a városháza elé, majd a budai helytartó székházához. A bécsi hatalom képviselői riadtan minden követelést teljesítettek. Semmi kétség nem lehetett, hogy azok valóban a nemzet nevében beszéltek, és fogalmazták meg a 12 pontot.

A pozsonyi tétovázó urak érezték a nemzeti erők feszülését, a költészet egyszerre testet öltött. Kossuthék Pozsonyban egyszerre csak azt látták, a haladás ellenzőinek évtizedek óta oly szívós hadfala megbomlik, lerakja a fegyvert. A rémhír figyelmeztetés volt, amit mindenki még idejében megértett. Egy versen át ez a figyelmeztetés sugározta szét az ország minden részébe, hogy van erő a nemzetben a megújhodásra.

A pesti vásár abban az évben örömünneppel zárult. A szétoszló tömeg nemes vásárfiát vitt magával. A márciusi eszmék oly gyors, országos diadalát is ezzel magyarázom. Egy egész hadsereg alakult át hadseregnyi követté. A vásártérről tízezer agitátor indult az ország minden sarkába. (1938)

Illyés Gyula "Március magyarázata" in "A Kelet népe", Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1986