Kultúrfölény és kultúrpolitika

Klebelsberg Kunó közoktatási miniszter meghirdette: ő kultúrfölény-politikát csinál. Egy közösség, egy faj a maga folyton áramló pszichéjével egy őstalaj, amit ismerni kell. Többtitkú, bonyodalmas törvényei vannak. Aki egy nép lélekformálásának, lelki termelésének irányítását el meri vállalni, annak önmagában, saját húsában, vérében kell ismernie az illető nép lelkét. Ezt ésszel, szorgalommal, tudománnyal egészen megtanulni nem lehet. Mikor egy nemzetnél kultúrfölényt állapítunk meg: ez nem lehet érvényes az egyetemes emberi kultúra minden ágára, mert ilyen kultúrfölénye egy nemzetnek sincs. A kultúrfölény az illető nemzet sajátos erőinek ősirányú megnyilatkozása, s így az illető nemzet legmélyebb arca. Mi abban tudunk nagyok lenni, amit keletről, Ázsiából hoztunk. Európa csak a trágya lehet, az őstalaj Ázsia. A kultúrfölény egy nemzet sajátos erőinek legösztönösebb megnyilatkozása. Életakaratának, alkotásának ősileg determinált iránya. Aki a magyar kultúrfölénynek akar kultúrpolitikát csinálni, annak meg kell vizsgálnia, melyek voltak a múlt folyamán a magyarság sajátos erői, hajlamai. Milyen utakat, milyen lehetőségeket kell neki nyitni, hogy minden értékét előteremje? Minden lehetőséget biztosítani kell, hogy azok a faji erők, melyek a múltban sajátos kincseket tudtak adni az emberiségnek, szabad és teljes kifejlődést kapjanak. Egész gazdasági életünk, egész politikai fennmaradásunk, úgy egész kultúránk alapja a magyar paraszt. A magyar parasztban, a magyar népben van az ősi psziché minden értéke, minden alkotóereje. Őt kell felemelni. 

Milyen téren tudunk kultúrfölényt elérni? 

1. Kultúrfölényünk van mindenekelőtt a népművészetek s a népköltészet terén. Népzenénk, népdalunk az emberiség legsajátosabb kultúrértékei közé tartozik. Népies díszítőművészeteink bármely népével versenyeznek. Népköltészetünk, néplíránk a humánum mélységével, a kifejezés csodás művészetével fölötte áll Európa bármely néplírájának. 

2. Kultúrfölényünk van az irodalomban, a líra és a regény terén. A magyar műlíra és széppróza a néplíra és népmese legfelsőbb megvalósulása, ehhez hasonló jelenséget nem ismerünk Európában. 

3. A legnagyobb csodájú kultúrfölényünk maga a nyelv, az irodalmi magyar nyelv. E nyelvet az emberi lélek egyik legbámulatosabb gazdagságú hangszerévé fejlesztettük. 

4. A képzőművészetek közül a festészetben értünk el kultúrfölényt. 

5. Az eddigiekkel összefüggésben nagy kultúrfölényünk van a nyelvészetben, a nyelvtörténeti kutatások, és összehasonlító nyelvészet terén. 

6. Kultúrfölényünk van az etnográfiai kutatások terén. 

7. Fölényt értünk el a történelmi kutatások terén, őstörténelmünk kutatását, történelmi adatok gyűjtését illetően. 

Mit tett Klebelsberg kultúrpolitikája? 

1. Engedte tovább germánosítani a magyar közoktatást. Germánok lepték el a közoktatás egész vonalát. Ezek akaratlanul is sajátféle lelket csinálnak, és a sajátvérűek ápolását ösztönzik. 

2. Ráépített Szeged és Pécs nyakára egy-egy súlyos egyetemet. E városok emberanyaga túlnyomóan sváb. Az egyetemek a magyar élet minden helyét e derék fajból látják el. 

3. Szétszedte a budapesti Pedagógiumot, ahol a tanítóképzők, és polgári iskolák tanárai nyertek kiképzést. Az intézetet Szegedre tették át, így a néplélek formálói a vidéki svábság keresztényeiből fognak kikerülni. 

4. Magyar kollégiumokkal rakja meg a külföldet, különösen Ausztriát és Németországot. A német és magyar psziché nagy különbsége miatt éppen a német kultúra lehet ránk a legkevésbé termékenyítő. Ezek a helyek előretolt várai a német nyelvnek és német pszichének. 

5. A magyar falu kulturális kiépítése helyett Budakeszi, és Budaörs sváb falvai kapnak iskolapalotákat. 

Mit nem tett meg Klebelsberg Kunó? 

1. Mit tett a magyar nyelv védelmére, a tudományos magyar nyelv és a megfertőzött köznyelv érdekében? 

2. Mit tett a német nyelvű rétegekben, falvakban a magyar nyelv végleges hódítására? Az idegen nyelvfoltok eltűnése a legelemibb feltétele nyelvünk fennmaradásának. 

3. Etnográfiai kutatásunk megkapja-e a megfelelő támogatást? Vannak a fővárosban a magyar népművészetnek, dalnak, zenének, táncnak szétsugárzó műhelyei? Vannak folyóirataink, egyetemi tanszékeink, melyek a magyar népművészetet propagálják? 

4. Milyen intézmények biztosítják a magyar falu, és magyar munkásság gyerekeinek az érvényesülését a magyar kultúra műhelyében? Ez lenne az egyetlen mód a magyar középosztály regenerálására. 

5. Megfelelő színvonalú a magyar népoktatás, és a magyar falu kultúrájának építése? 

6. Történt egyetemes intézkedés arra, hogy a középiskolai és egyetemi tanulás költségei ne zárják el az utat a magyar parasztság, és magyar munkásság előtt? 

7. Milyen intézkedések születtek a magyar népművészet, zene, tánc és irodalom propagálására? 

8. Milyen lépéseket tett a magyar irodalom nagy erőinek beszervezésére a tervszerű kultúrépítésbe? 

9. Milyen intézményes lépéseket tett arra, hogy a magyar psziché, a sajátos magyar kultúra termései megszépítsék Budapestet? Találnak itt a magyar parasztok és munkások népkönyvtárakat, népotthonokat magyar kultúrát nyújtó előadótermeket? 

10. Hogyan létesített kapcsolatot az elvett területek magyarságának szellemi életével, hogy azok könnyen juthassanak könyvekhez, folyóiratokhoz, színtársulatokhoz? 

11. Hogyan szervezi meg az amerikai magyarság kultúráját, hogy kapcsolja be organikusan a magyar kultúrába? 

12. Javította-e a magyar tanárság fizetését? Ahol a tanár magánórák adására van kényszerítve ott cinizmus kultúrfölényről beszélni. Ez a közoktatás immoralizálását, lezüllesztését jelenti. Klebelsberg gróf minden tényében a germán hódítást építi. A magyar kultúrfölény továbbépítésére, a sajátos magyar erők alkotásba hívására, a magyar szellem erőinek védelmére képtelen. Százszázalékos idegenségében ösztönei, hajlamai, abszolút germán meghatározottságában nincs szíve, szeme, akarata a magyar psziché mély titkai számára. Nincs érzéke a szélesen demokratikus kultúrpolitikához. Ez a politika nem kultúrfölényt jelent, hanem a magyarság kiszorulását a szellemi termelés lehetőségeiből. (1927) 

Szabó Dezső "Kultúrfölény és kultúrpolitika" in "A magyar Káosz" Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1990