Korunk nőproblémája

Nagy lelki vajúdáson megy át most Európa. Ennek egyik gyökér-oka a nő új helyzete, melynek összes következményére nem készülhetett fel az emberiség. Az én szemeimben a nőkérdés elsősorban az ember integritásának a kérdése, ezért a témát a nő, a férfi, a gyerek problémájaként vizsgálom, valamint történelmi és kulturális szempontból. 

1. Mit jelent a nő számára, ha ezután az élet minden területén ugyanazokat a funkciókat végezheti, mint a férfi, s ugyanazt a testi és lelki életet élheti? A természettudomány szerint a nőt a természet ugyanazokkal az adottságokkal, és szükségekkel alkotja, mint a férfit, egyenjogúsága tehát már természeti jogon nyilvánvaló. Kérdéses, hogy az emberi társadalom fejlődésében természetes-e, hogy a nő a férfival azonos funkciókat végezzen? A nemi kérdésben a szigorúan theológikus és teleológikus felfogás helyébe az új társadalom az egészség szempontját fogja tenni. Ez magában foglalja nem csak a nő és a férfi, hanem a gyerek testi és lelki egészségét is. A nemi életet már nem vallásos és morális kényszerképzetek hatása alatt nézik, a nemi megtartóztatás prófétái sokszor szellemileg és testileg beteg, nem normális életet élő emberek. A nő azonban csak úgy élheti a férfi nemi szabadságát, hogy közben vigyáz a következményekre, mentesíti magát a gyerektől. Ha a nő már fiatalon az életpusztítás előre megfontolt gondolatával vállalja a nemi kapcsolatot, akkor egész életére a terméketlenség ügyes játékosává lesz. Olyan élvezeteket keres, melyek fokozottabb ingerrel járnak, de lényegükben terméketlenek. Az élet gazdag, termő egyensúlya felborul. Ha a nőnek megadjuk azt a nemi szabadságot, melyet addig a fiatalemberek élveztek, ez a nő meddővé prostituálását, a testi és szellemi termésének megszegényítését, a nő csődjét jelenti. Mit jelent a nőnek, ha férfi-funkciókat végez? Ismeretes, hogy bizonyos foglalkozások elformálják az ember testi külsejét, de a lélekre és szellemre is hatással vannak. Az állandó azonos foglalkozás bizonyos testi és lelki folyamatokat gátol, elpusztít, más folyamatokat elősegít, túltengővé fejleszt. A férfi-funkciók bizonyos lelki mechanizmust tételeznek fel. A nő, betöltve ezeket a funkciókat, állandóan azokban a tudati és lelki folyamatokban kénytelen élni, melyek eddig a férfi léleknek voltak sajátos jegyei. Kérdés-e nem fogja-e a nő elveszteni azokat a lelki elemeket, melyekre ezekben a funkciókban nincs szüksége? Nem veszti-e el magából a nőt? A nő a nagy életversenyben mindjobban rákényszerül magára ölteni a férfipszichét, hogy versenyképes legyen. Új helyzetében, és teljes nemi szabadságában kerülni fogja a termékenységet, ezzel elvesztve ősgazdagságát. A modern nő nagy emberi elszegényedése jól látható. 

2. Mit jelent a nő új helyzete a férfinak? A férfinak a nő adta a világ ösztönös, érzelmi, mintegy testi, állati megérzését. Mindig-anya volt a nő a férfi számára, gyermekké válva a nőhöz menekülhetett. Mindig-szerető volt a férfi számára. Az életben megkopott férfit a fiatalság új hullámaival éltette. Mindig-társ, mindig barát volt a férfi számára. A nő tudja csak halálos-halálig mindenüvé követni a férfit minden akaratában, gondolatában. Ha maga a férfi is kételkedik magában, a nő tud megújult hite lenni. Kérdés, hogy a nő új helyzetében ugyanezt az életgazdagságot, megújító erőt jelenti-e? A nemi életben korlátlanul szabad nő nem fogja tompítani a férfi fajfenntartási ösztönét? Megtalálja a férfi az új típusú nőben az anyát, a társat, a szeretőt? Nem egy másodrendű férfit talál a nő helyett? Az őstitkú kincses talajt ellopták a férfi gyökereitől. 

3. Mit jelent a nő új helyzete a gyermeknek? A gyermek a nő és férfi vegyületének kémiai képlete. Nem fog ez a képlet veszélyesen módosulni, ha az egyik elem elveszti sajátos jegyeiben minden gazdagságát, és a másik elemhez hasonul? A gyermek lelkileg két egynemű, két férfi-lélek gyermeke lesz. Hiányozni fog belőle a női lélek megtermékenyítése. A zseni mindig az anya fia volt, az új nőből ezek a zsenit termő ős elemek fognak kihullani. Lehet-e az ős női elemek nélkül egyáltalán egyéniség? Az akaratot, gondolatot az apától kapja a gyermek, egyénisége sajátosan termő talaját a nőtől. A férfivá kasztrált nő a gyermekben a jövő emberiség teljes megrablását jelenti. 

4. Mit jelent a nő helyzete a történelem-csinálásban, a politikában? A múlt társadalmában a nő hatalmas és mélyreható történelmi szuggesztióval bírt. A férfi tudatos, egyéninek hitt logikus akaratában a nő ösztönös, irracionális akarata indított. Ha az eddigi világtörténelmet egyetlen tettnek és az e történelmet kialakító akaratot egyetlen akaratnak vennénk: nem merném azt mondani, hogy ez az akarat a férfié volt. A nő vitte a férfi lelkébe az apró gondok, kis félelmek, óvatosságok mély irányítását. A nő adott a férfi nagy koncepcióinak reálisabb, életszerűbb szövetet. A nőnek döntő szerepe volt a jólét megszélesedésében. Az éhezést, baromi életet szó nélkül viselő férfi, ha lányáról, szeretőjéről, feleségéről van szó, minden áldozatra képes. A nő volt az örök Spartacus újból és újból felemelt ökle az örök emberi rablás ellen. A nagy emberi gondolatoknak, eszméknek is a nők voltak az előfutárai. Nem a gondolatot látták meg a nők, hanem a férfit, akiben ösztönös lelkük megérezte a megváltó eszmét termő embert. Az új eszméket nem elvontan fogják fel, hanem az egyénbe személyítés útján. A nő látja meg először a megváltókat, az új eszmék hirdetőit, és mindhalálig makacs kitartású követője marad. A világtörténelem pszichikai bátorsága a nő volt. A nő volt a világtörténelem etikettje, a vad életmarakodást megszépítő, jó modort parancsoló elem. Az egymást mészárló ellenségek kultúremberré finomultak a nő jelenlétében. A nő volt a történelem esztétikája. A nő új helyzetében riválisa lesz a férfinak, szociális és lelki elhelyezkedése azonos lesz. A nőnek egyenlő jogai lesznek az élet minden terén, az életversenyben nem fogja megkapni a férfiaktól eddigi kiváltságait. A küzdelemben a férfi úgy fog bánni a nővel, mint a férfival. Ez az egész történelmi élet eldurvulását fogja jelenteni. 

5. Mit jelent a nő új helyzete a kultúrának, tudományoknak, művészeteknek? A férfiakarat és intellektus csak a nő által telik egyéniséggé. A nőből szakadt férfiban benne van a nő, és így kifejezheti az egész emberiséget. A nőben nincs benne a férfi. Az emberi örömet és fájdalmat, a nőét és a férfiét egyaránt, mindig a férfi fogja egyéni arcokban kivetíteni. A férfi a kifejező forma, a művészi individualitás és mindazt, ami kifejezhető a nőről, a férfi fejezi ki. Az egyetemest, a nagy szintézist a férfiszem látja meg, de a nők fogják pompás részletekkel, szellemes dekoratív elemekkel gazdagítani a művészet anyagraktárát. A művészet nagy egységébe foglaló katedrálisai azonban a férfi-pszichéből teremnek elő. Hasonló a nő szerepe a tudományok és az egész szellemi élet terén. A nő új helyzete szükségessé tesz egy nagy társadalmi felkészülést. A nő belerobbant a történelembe, de a pszichikai, nevelési, családi viszonyok nagyrészt olyanok maradtak, amilyenek a nők régi helyzetében voltak. Innen a groteszk, beteg jelenségek egész sorozata. Bizonyos, hogy a nők új helyzetében is meg lehet menteni a nőben a nőt. (1928) 

Szabó Dezső " Korunk nőproblémája" in "Az egész látóhatár", Püski kiadó, Budapest, 1991