Jeruzsálem különlegessége

Jeruzsálemben nem a külső szépsége a lényeges. A város szépsége egy szellemi eszmény szépsége. Jeruzsálem Isten gondolata, amely kőben és történelemben öltött alakot- ez teszi annyira egyedülállóvá a világ városai között.

Jeruzsálem a világ legrégebben állandóan lakott városai közé tartozik, és 4000 éves történelmi múltra tekint vissza. A belvárosban a sziklaalap helyenként 27 méterrel mélyebben van a jelenlegi felszínnél. A különböző rétegek tanúskodnak a jebusziak, a zsidók, a rómaiak, a bizánciak, az arabok, a keresztesek, a törökök idejéről.

A Biblia először 1Móz. 14,18-ban említi Jeruzsálemet, Sálem néven, ami azt jelenti: béke. Ez mintegy Kr. e. 1900 évvel történt. Dávid egyesített királysága tette fővárosává, ettől kezdve Izrael fiainak és a zsidó népnek politikai és szellemi központja lett. Salamon építette meg a templomot, ekkortól lett egy örök és szellemi valóság központjává.

Jeruzsálem háborúk és földrengések következtében több pusztulást élt át, mint más városok. Kr. e. 587 óta több mint húszszor vették be. Ennek ellenére Jeruzsálem nagyjából ma is ott áll, ahol mindig is állt.

Jeruzsálem egyedülálló abban a tekintetben is, ahogyan kiválasztották, hogy a nemzet fővárosa legyen. A világ többi fővárosa gazdaságilag értékes vonzó metropolisok voltak, melyek automatikusan vonzották a kereskedelmet. Jeruzsálemnek sohasem voltak ilyen természetes előnyei. Nem fekszik fontos csomópontban, az ókor fontos országútjai a várostól keletre vagy nyugatra húzódtak. Jeruzsálemnek nincs kikötője, nem fekszik a tengerparton, vagy folyó partján. Vízellátása is bizonytalan, ötszáz méteres alagúton vezetik a vizet a belvárosba. Jeruzsálem azért lett Izrael fővárosa, mert Isten választotta ki erre.

Az isteni kiválasztás Jeruzsálemet nemcsak hasonlíthatatlan várossá tette, hanem szüntelen és heves összetűzések városává is. Nemcsak egy földi nemzet fővárosa, meg kellett testesítenie egy szellemi eszményképet is. Ezért nemcsak a népek viszályának állandó tárgya, ellentétes nemzeti és vallási érdekek gyújtópontja. Minden harc, pusztítás és szenvedés mögött szellemi hatalmak állnak, amelyek le akarják rombolni Isten örök szándékának és elhívásának földi jelképét.

Jeruzsálem története harcok története, győzelem és diadal, szenvedés és nyomorúság története. Nagy szentség és mély bűnök, kitartó hűség és sötét árulások, győzelmes hit és tehetetlen vereség krónikája. Egy régi zsidó közmondás így foglalja össze Jeruzsálem történetét: "Isten tíz rész szenvedést mért a világra, abból kilenc Jeruzsálemre jutott". Jeruzsálem története bizonyítja, hogy Isten keskeny útja szenvedéssel és nyomorúsággal van kikövezve.

Jeruzsálem lesz az első város, amely a visszatérő Messiást fogadja, mert Isten megígérte, hogy átszegezett lábaival újra érinteni fogja a város földjét. Jeruzsálem Jézus városa volt, a földi éppúgy, mint a mennyei Jeruzsálem.

Nincs a világon Jeruzsálemhez hasonlítható város. Keletkezésénél ott van Isten kiválasztása, Isten kegyelme tartja meg, és végül Ő dicsőíti meg. Jeruzsálem valóban páratlan város.

Lance Lambert "A páratlan Izrael", Evangéliumi kiadó, Budapest, 1994