Jeanne D'Arc perei

Az írástudatlan Loire vidéki parasztlány felkavaró, nyugtalanító jelenség volt. Gyerekkora óta folyamatosan égi hangokat, isteni kinyilatkoztatást hallott. Az egyik ilyen jelenés szerint küldetése a francia katonaság megszervezése lesz. Isten küldöttének vallotta magát, férfiruhát vett fel, de nem értett a hadakozáshoz, és nem volt hadvezér. A százéves háború sújtotta Franciaországban a közvélemény akarata is az angolok legyőzése volt, ezért lehetett sikere.

A benne kételkedők próbának vetették alá. Az értelem próbáját kiállta azzal, hogy a vele folytatott beszélgetésekből egy alázatos, jámbor, becsületes lány képe bontakozott ki. A hitbeli próbát Orleans váránál akarta kiállni, ott akarta megmutatni az isteni segítség jelét, mert az Úr így parancsolta neki.

A jel valóban megadatott, Jeanne D'Arc lelkesítésének köszönhetően az angolok 1429-ben beszűntették a hadászatilag fontos Orleans ostromát. Nem ő fordította meg a háború sorsát, de fontos szerepe volt, nélküle nem szabadult fel volna a város. Tiszta, Istennek tetsző életet parancsolt a seregére, hogy méltóvá tegye azt a győzelemre. 

A franciák felszabadították a várost, és rádöbbentek, hogy győzni tudnak. A franciák számára ez egy döntő, lélektani siker volt. Az eseménynek óriási visszhangja volt, a lelkesedés hullámát meglovagolva a trónörökös Reimsbe vonult, és VII. Károly néven királlyá koronáztatta magát.

Jeannet elragadták sikerei, és elhagyta a hadiszerencséje, vereséget szenvedett Párizs alatt. Majd 1430-ban Compiegne-nél kis portyára indult, ahol őt magát is elfogták. A burgundi herceg szolgálatában álló zsoldosok, áruba bocsátották foglyukat. Az angoloknak minden pénzt megért a Szűz, de adót kellett kivetni azért, hogy megvásárolhassák.

Az angolok a lány boszorkányhírét költötték, mert isteni sugallatra fordulatot hozott a háborúban. Azt vallották minden, amit a lány tett a Gonosztól van, különösen a trónörökös királlyá szentelése, ezért kell a lányt máglyára küldeni. Eretnekség és boszorkányság között a határ ekkoriban gyakran elmosódott.

Jeannet 1431-ben az angol király megbízásából perbe fogták. A per politikai per volt, az angol király csak úgy szerezhette volna meg a francia trónt, ha lerombolják VII. Károly legitimitásának misztikus alapjait. A per másrészt az egyház pere is volt. Az angol papok, és a francia bírák között jelen volt az ország helyettes főinkvizítora is. Az ülnökök is angolpártiak voltak, VII. Károly esküdt ellenségei. Azt kellett kimutatniuk, hogy a lány ellenszegült az egyház parancsainak, és az ördög sugallatát követte.

A vádirat először hetven pontból állt, amit később tizenkét pontba sűrítettek. A vádak: boszorkányság, a keresztény hit ellen vétségek, istenkáromlás, gonosz szellem követése, a vádlott az egyházi hatalom fölé helyezte magát. A férfi ruházat viselése egész küldetésének jelképévé vált, hiszen Mózes ötödik könyvében tiltja, hogy az asszonyok férfiruhát viseljenek. Ha sugallat hatására cselekedte ezt, akkor az csak az ördögtől lehetett.

A lány azt mondta, őt Isten küldte, semmi köze ehhez a bírósághoz, állítsák Isten ítélőszéke elé. Jeanne számára az egyház egyszerűen Jézus. Meghitt kapcsolatban él Istennel, innen tökéletes szabadsága, melyen nem fog a papok követelőzése. Ez okozta a vesztét. Aki nem ismeri el a bíróság, vagyis az egyház fennhatóságát az eretnek. A vádlott bálványimádó, szakadár, hitehagyó.

Az első ítélet életfogytig szóló börtönbüntetés volt. Korábbi látszólagos "megtérését" követően visszatért eredeti álláspontjához, ezért kimondták az egyházból való kiközösítését. A halálos ítéletet visszaeső eretnekként kapta. Nem érdemelt irgalmat, ezért átadták a világi hatóságnak.

Halála reggelén meggyónt, és áldozott, pedig eretnekként ezt nem tehette volna meg. Rouenben végezték ki máglyán. A közvélemény szentként, nemzeti hősként tisztelte.

A francia király a bűnvádi per alaki hibái miatt 1456-ban rehabilitálta, kimondták, hogy nem volt eretnek. Orleans városa emlékművet emeltetett a Szűznek, amit a forradalom lerombolt, de Napóleon újraemeltette.

A 19. században boldoggá, 1920-ban szentté avatták.

G.-A Duby Jeanne D'Arc perei Európa kiadó. Budapest. 1989