Előítéletesség

valamely személlyel szemben érzett ellenséges attitűd

A szerző így definiálja az előítélet fogalmát: "valamely személlyel szemben érzett ellenséges attitűd, melynek alapja annyi, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ezért feltételezzük róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságok őbenne is megvannak."

A definíció alapján a társadalom kisebbségi csoportjait érinti leginkább a negatív megítélés. A magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája a cigány kisebbség kollektív megítélése, hátrányos megkülönböztetése. (ld. felmérések)

Mindkét forrás a magyar társadalom előítéletességét mutatja. Az első forrásból az derül ki, hogy a cigányság a bűnözők, az AIDS-betegek, a homoszexuálisok ("deviánsok") után következik az elutasítási rangsorban. A külföldről érkező menekültek megítélése is jobb, mint az övék, akik velünk élnek évszázadok óta. Az elutasítás majdnem 50%-os aránya a magyar népesség komoly fenntartásait (cigányellenességet) mutatja. A második forrás szerint sorsukat önhibájukra vezetjük vissza (butaság, képzetlenség). Sokan nem szívesen foglalkoznak a kérdéssel, ezért jobb, ha nem is kerül a szemük elé a probléma.

Allport szerint az előítélet alapja az önzés: a versengés, a haszonszerzés, a másik kizsákmányolása. A magyar társadalom gazdasági életének szereplői: a feltörekvők, a leszakadók, vagy egyszerűen a munkavállalók kudarcaik kapcsán másokat hibáztatnak. Magukat értékesebbnek tartva céljaik érdekében eltapossák a másikat, bajaikat másokra fogják. A más kultúrájú, szegény és érdekképviselet nélküli cigányság kiválóan alkalmas a bűnbak szerepére.

A szerző az etnocentrizmus, a kulturális előítéletek, az általánosítás, a kategorizáció veszélyeire figyelmeztet.

Írásában nyomon követhető az előítélet kialakulása: kezdve a szóbeli előítélettől, az elkerülésen, és hátrányos megkülönböztetésen át, egészen a testi erőszak alkalmazásig. Mintha a mai magyar cigányság kálváriáját vette volna alapul.

Megoldásként fontosnak tartja a nevelés és példamutatás szerepét. Itt értékelődik fel az oktatás szerepe. A tolerancia kritériumainak (a konfliktustűrő képesség, a jogegyenlőség elfogadása, az erőszak elutasítása) készséggé fejlesztésével döntő szerepet tölthet be a társadalom toleranciaszintjének alakításában. Fejlesztendő a párbeszédre és a kommunikációra való képesség, a konfliktusok demokratikus és konstruktív megoldásának képessége, és az intoleranciával szembeni bátor fellépés képessége.

A cigányság integrációjához a demokratikusan gondolkodó társadalom mellett természetesen más társadalomstatisztikai mutatók /foglalkoztatottság, jövedelem, vagyoni helyzet, szolgáltatásokban való részesedés stb./ pozitív irányú változása is szükséges.

Gordon W. Allport: Az előítélet. Bp. Osiris k. 1999