Életmód a 12. században

A normann hódítás előtt még nem alakult ki az angolszász társadalomban a feudális rendszer, pásztorkodással foglalkoztak. Így a normannok - Hódító Vilmos vezetésével- könnyen leigázták a még nem túl erős népet.

A hódítás nagy változásokat hozott, új társadalmi rendszer és új uralkodó osztály született, új nyelv honosodott meg. Elkezdődött a feudális rendszer kiépítése: a lordoknak katonaállítási kötelezettségük volt, várak, templomok épültek. Az egyház szerepe megnőtt, a közigazgatás megszervezése az egyházszervezethez igazodott. A nagy változások az elnyomott angolszász népesség felkeléseihez vezettek, melyeket megtorlás követett. Ebben a létbizonytalanságban megnőtt a várak, erődítmények szerepe. A védelmet nyújtó várak a király fennhatósága alá tartoztak, aki igyekezett megakadályozni a bárók megerősödését.

A várak dombokon épültek, erős kőfal vette őket körül, csapóhídon lehetett bejutni. Az erődben egy nagy terem mellett több kisebb helyiség volt, melyek a családtagok hálószobái voltak. A konyha az épületen kívül volt. Az élet központja a nagy terem, a hall volt. Keskeny ablakain nem volt üveg, hideg esetén fából készült zsalugáterrel fedték be. A tűzhely a terem fala mellett állt, a teremben füst terjengett. Kevés bútort használtak: az étkezéshez hosszú asztalt, és padokat, a szolgák a padlón aludtak. A vár lakóit zenészek és zsonglőrök szórakoztatták.

A városokban fából, kőből épült emeletes házak álltak. Belsejük a várakéhoz hasonlított, a hall mellett itt is voltak kisebb hálószobák, és konyha. A házak között csatornában vezették a vizet. A falvakban egyszerű, téglalap alaprajzú házak sorakoztak. A lakóhelyiségen kívül még konyha volt a házban, de az emberek inkább a szabadban tartózkodtak. Még hatottak az angolszász törzsi szokások, a föld a közösségé volt, együtt művelték. Voltak parasztok, akik saját földdel rendelkeztek. A közös földek fokozatosan egy-egy család kezébe kerültek, de a közös földek és legelők fennmaradtak a családi magánbirtokok mellett. Az egyház szerepének növekedésével elterjedtek a kolostorok az országban. A szerzetesek mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak, ezen kívül szállást biztosítottak az utazó előkelőknek. A kereskedők bejártak a kolostorokba, hogy a szerzetesek beszerezhessék a szükséges iparcikkeket. Közös hálóteremben aludtak, a rászorulók részére külön betegszobát tartottak fenn, és gondosan ápolták a betegeket. Szigorú napirend szerint éltek. Szabad idejükben kéziratok másolásával foglalkoztak. Voltak nem egyházi kórházak is, meglehetősen kezdetleges felszereléssel. Az orvos maga volt a gyógyszerész is, füvekből, gyógynövényekből készített orvosságokat. A sebészet külön tudomány volt, a borbélyok foglalkoztak vele.

Marjorie and C.H. B. Quennel "A History of Everyday Things in England", ford. Kiss Ágnes