Demográfia

Mindazon erők között, melyek a következő emberöltő alatt meg fogják változtatni a világot, valószínűleg a demográfiai tényező a legfontosabb. A demográfiai változások könyörtelenül éreztetni fogják az életszínvonalra, a világpolitikára, a természeti környezetre, és az emberek egymás közötti viselkedésére gyakorolt hatásukat.

Egy elöregedő ipari világ lassabban fog növekedni, meg kell tanulni alkalmazkodni. Fel kell ismerni, hogy nincs szükségük olyan gyors növekedésre, mint a múltban. A növekvő népességnek infrastrukturális és lakásépítési beruházásokra van szüksége. Ha az ipari országok emelni akarják az életszínvonalat, akkor változtatni kell a meglévő munkaerő hasznosításának módján. Ha csökken a munkaképes lakosok száma, akkor gondosabban kell kihasználni a meglévő munkaerőt: - emelni kell a nyugdíjkorhatárt; - a nők munkaerőn belüli aránya emelkedhet; - nő a részmunkaidős foglalkoztatás; - az egyetemisták részmunkaidős munkákat vállalnak tanulmányaik során; - támogatni kell a munkanélküliek újbóli alkalmazását; - az élet folyamán többszöri átképzésre lesz szükség; - nő az önkéntes munka mértéke; - nagyobb nyomás nehezedik a gyerekekre, hogy piacképes tudást szerezzenek.

Akár sikerül alkalmazkodni a munkaerő - piaci változásokhoz, akár nem, az ipari országok szerkezete módosulni fog. A demográfia fordítja őket a termelő ágazatoktól a szolgáltatások felé. Az egészségügy és az oktatásügy iparága növekedni fog. Fejlődni fog a kiskereskedelem (csomagküldő szolgáltatások), a pénzügyi szolgáltatások, a kikapcsolódást nyújtó szolgáltatások.

"Öreg társadalmak" Ezt a világot a következők jellemzik: - az alacsony infláció (a választásokon az idősebb szavazók lesznek túlsúlyban, ők ellenzik a drágulást) - a munkanélküliség alacsony szintje (csökken a normál munkaképes népesség aránya); - a bűnözés alacsony szintje (a legtöbb kihágást fiatalok követik el); - alacsony a tolerancia az antiszociális, konvencióellenes viselkedéssel szemben; - ezért nagyobb a hajlandóság az autoritás elfogadására. A munkaerőpiacon tapasztalható változások hatással lesznek a társadalmi attitűdökre. Ha a részmunkaidős munkavállalás tovább terjed, akkor a munkaadó és munkavállaló között megszűnik minden viszony, a lojalitás, mindkét fél szabadnak fogja érezni magát a szerződéses viszony felbontására. Ez a változás felértékeli a takarékosságot, az alkalmazottaknak nem lesz mindig munkájuk, vagy átképzésben kell részt venniük. A fokozott mobilitás is a takarékosság irányába hat. A megtakarítások felhalmozásával és annak a fiatalabb nemzedékre való átörökítésével egy új, járadékból élő osztály alakul ki. Minél népesebb lesz ez a réteg, annál nagyobb lesz a politikai befolyása. Ráadásul nemzetközi forrásként is fontosak, ugyanis pénzükkel együtt mozgathatók lesznek. Adózási szempont szerint választják majd meg lakhelyüket. A választók elöregedése oda is vezethet, hogy még nagyobb szakadék jön létre a kormányokkal szembeni elvárások és a teljesítésükre való kormányzati képesség között. A szolgáltatások bővítésének igénye nagy nyomást helyez az állami költségvetésre.

A fejlett ipari világ elöregedő társadalma rendezett lesz, a fiatal társadalmak kaotikusabbak. A gazdagok konformista világára neheztelve tekintenek a városok peremén élő szegény fiatalok, ahogy a gazdag országokra a meggazdagodásra képtelen népek is. A két világ egyensúlyhiányának megnyilvánulása a migráció. A következő évszázad első felének ez lesz a kulcskérdése. A fejlődő világ népességnövekedését csak alig érezhetően tompítja a migráció, az ipari országok pedig nem képesek ezt a hatalmas tömeget felvenni. Európában nincs hagyománya a menekültek befogadásának, gondot okoz a más etnikumú és vallási hátterű embertömeg. Európa befogadói kapacitása igen csekély, migrációs nyomás lesz, de ellenállás lesz vele szemben. Az USA ezzel szemben képes bevándorlókat fogadni, ami a lakosság összetételében jelentős változásokat hoz. Már nagyobbak lesznek az Európától való kulturális és eszmei eltérések, a lakosság nagy részét már nem az európai hátterűek alkotják. Ázsiára inkább a belső migráció lesz jellemző. A fejlett világnak meg kell találni a módját, hogy képessé tegye a fejlődő világot az életszínvonal emelésére. Az azonban nem valószínű, hogy a népességnövekedés önmagában globális katasztrófát idézzen elő.

Hamish McRae "A világ 2020-ban" AduPrint kiadó, Budapest, 1996