A török kor öröksége

 A Török Birodalom megjelenése a Balkánon átírta az egész addigi európai történelmet. A hódítások útjába eső balkáni államok élet-halál harcot vívtak a hatalmas ellenféllel. A többi állam ezt a veszélyt kívánta megelőzni, a török kérdés a külpolitika, és a diplomácia előterébe került Európa-szerte. A török állam hódításra rendezkedett be, vallása (Szent Háború), társadalmi berendezkedése (feudális birtokadományozások), gazdasági érdekei (kereskedelmi útvonalak birtoklása) újabb területek megszerzésére ösztönözték. Végső célja a gazdag nyugati területek (Bécs, az örökös tartományok, Észak-Itália) megszerzése volt.

Magyarország a török felvonulás útjába esett, Nagy Lajos királytól kezdve uralkodóink elsődleges feladata a török távoltartása, megfékezése, elűzése volt. Hunyadi János világraszóló nándorfehérvári diadala (1456) mintegy hetven évre megállította a török előrenyomulást. Az ambiciózus új szultán, Szulejmán indított újra nagy hódító hadjáratokat.

A török hódításokat - a nagy embertartalékok ellenére- racionálisan szervezték. Kerülték a túlzott anyagi- és emberáldozatokat, ezért az adott terület meghódítását négy szakaszban hajtották végre:

1. a meghódítandó terület gyengítése zsákmányoló becsapásokkal;

2. az ellenfél hadseregének legyőzése egy döntő ütközetben;

3. a meghódítandó területen szövetségesek keresése;

4. a terület végleges elfoglalása. Ezek a lépések megfigyelhetőek voltak a már meghódított balkáni államok történelmében.

Magyarországon csak az első három szakaszig jutottak:

1. 1521-től a déli várak elfoglalása, déli területek pusztítása,

2. a mohácsi vereség 1526;

3. Szapolyai János király támogatása. Magyarországon nem került sor a negyedik lépésre, teljesen nem tudta a török állam meghódítani.

Ennek több oka lehetett:

1. a magyar állam ellenállása, "a kereszténység védőbástyája";

2. a két nagyhatalom érdeke egy ütközőállam fenntartására;

3. a hatósugár-elmélet: a térbeli és időbeli koordináták nem engedték a török hadakat távolabb jutni.

Ez az átmeneti állapot megakadályozta, hogy a hódítók itt is konszolidálni tudják hatalmukat. Fennmaradt a magyar királyság, tovább működött hatalmi szervezete, a nemesség nem kényszerült sem lesüllyedésre, sem beolvadásra. A kettős adóztatás rendszere, és a magyar végvári katonaság állandó jelenléte megakadályozta, hogy a török uralom megszilárduljon a hódoltságban. A hódoltságnak a kultúrát alapjaiban megváltoztató, torzító hatása nem volt.

A török kor mérlege:

1. az állandó háborúk kimerítették a Habsburg Birodalmat;

2. óriási magyar emberveszteségeket okozott; demográfiai katasztrófa

3. óriási anyagi veszteséget okozott: elpusztult várak, falvak, állatállomány; hódoltság a magyar történelem legsúlyosabb csapásai közé tartozik;

4. a magyar gazdaság megrekedt a feudális szinten, nem tudott elindulni a fejlődés útján;

5. nőtt a különbség az ország nyugati és keleti fele között;

6. a veszteségek fejében épültek dzsámik fürdők, minaretek; nyelvünk átvett néhány török szót, török hangszerek és dallammotívumok honosodtak meg, ill. a török mindennapi kultúra néhány eleme fennmaradt az országban.

Demográfiai stagnálás, óriási emberi-anyagi veszteségek, gazdasági lemaradás. Ez a magyar történelem elvesztegetett 150 éve volt, ezért a török hódoltság a magyar történelem legsúlyosabb csapásai közé tartozik.