A teremtés napjainak hossza (ellenvetések)
A teremtéstörténet hat nap alatti teremtésről beszél, a napokat 24 órásnak tartva. Ezzel szemben születtek a következő ellenvetések, melyek vitatják ezt.
1. Ellenvetés: A teremtésről szóló tudósítás nem valóban megtörtént események leírása, átvitt értelemben értendő. A szerzők szándéka csupán a hit közvetítése, nem természettudományos részletek közlése. Válasz: A Genezis szerzője nem kitalált meséket írt le, hanem Isten maga közölte vele utólagos prófécia formájában a valódi tényállást. A Biblia története pontos történelmi beszámoló, fontos bibliai tanítások alapszanak ezen. Jézus, az Írás tanítómestere és az Újszövetség minden szerzője többször hivatkozott erre. Az írásban sehol sem találunk utalást az őstörténet szimbolikus jelentésére. Itt hiteles történelmi dokumentummal van dolgunk. (Mt. 19,4; 1Tim.2,13-14)
2. Ellenvetés: A Biblia szerzőit saját világképük és akkori ismereteik elfogulttá tették. Saját koruk gyermekeként, nem tehettek végérvényes kijelentéseket a tudományt illetően. Válasz: Ez a hipotézis azon a téves feltételezésen alapul, hogy a bibliai kijelentések emberi elképzelések, elméletek termékei. Az Írás azonban nem emberi akaratból származott, hanem Isten által elhívott emberek szóltak, a Szentlélek indítására. Csak így magyarázható, hogy a szerzők a korabeli világképektől, pogány mítoszoktól és a mindenkori korszellemtől függetlenül mindig az igazság Igéjét hirdették. Ezért mindegy, hogy ők maguk értették-e, amit leírtak.
3. Ellenvetés: Már az előtt napokról van szó, mielőtt a Nap, mint égitest létezett. Isten csak a negyedik napon teremtette a Napot, ami a napszakok meghatározásához is szükséges. Ezért nem beszélhetünk ezt megelőzően napokról. Válasz: A nappal és az éjszaka változása, a nap hossza nem függ feltétlenül a Naptól, hanem két olyan feltételtől, ami már az első teremtési naptól adva van: a. egy fényforrás jelenléte; b. a Föld tengely körüli forgása. A nap állandó hosszát a Föld egyenletes tengely körüli forgása biztosítja. A nap hossza az eltelt évezredek alatt csak jelentéktelen mértékben változott, nincs fizikai alapja annak, hogy egy nap ezer évet jelentene.
4. Ellenvetés: Léteznek olyan csillagok, melyek több milliárd fényév távolságban vannak, ezek tehát legalább ennyi milliárd évesek. Válasz: A fényév nem időegység, hanem távolságegység. Isten teremtette a csillagokat a negyedik napon, az ellenvetés szerint a teremtés befejezésekor egyetlen csillag sem lett volna látható az égen. Isten azonban megmutatta Ábrahámnak a látható csillagok mérhetetlen számát. A teremtés hetének végére minden készen volt és be volt fejezve. A teremtés óta annak minden műve látható. A csillagok fénye éppúgy készen volt, mint maguk a csillagok, azaz a legtávolabbi csillagok fénye is megérkezett már a Földre.
5. Ellenvetés: Az evolúcióhoz szükséges több évmilliárdos időtartam elképzelhetetlen volt a Biblia szerzői számára. Ezért helyettesítették a hosszú korszakokat a mindenki számár érthető napokkal. Válasz: A Biblia jól ismeri a nagy számokat. Nem azt írja, hogy sokezerszer ezer év alatt készült el Isten a munkájával, hanem a hetedik napra. (1Móz. 2,2)
6. Ellenvetés: Lehetőség van arra, hogy az 1Móz.1 első két verse közé egy hosszú időtartamot iktassunk be, s így a fejlődéselmélet számára a Biblia oldaláról is rendelkezésre állna a szükséges hosszú idő. Válasz: Ez az elmélet a hézagelmélet néven ismert, miszerint a tulajdonképpeni teremtés előtt már létezett egy másik teremtett világ. Ennek a teremtése a "kezdetben" megjelölt időpontban történt. Ezután következett a Sátán bukása, és az akkori világ tönkrement. Az Isten pedig még egyszer életet teremtett. Az Írás ellentmond ennek az elméletnek. A Világmindenség hat nap alatt jött létre, nincs semmiféle hosszú korszak. A Sátán bukása nem ekkor, és nem itt történt (Jn. 12,31;Jn. 14, 30). Az élet pusztulása pedig az özönvíznek volt köszönhető.
Werner Gitt "A teremtés bibliai tanúságtétele" Evangéliumi kiadó, Budapest, 1996