A spontán asszimiláció (19. század)

A Habsburg Birodalom soknemzetiségű állam volt az ébredő nacionalizmusok korában, a 19. század elején. A Birodalomhoz tartozó Magyarország vezető politikusai egy politikai nemzetet ismertek el, a magyart. A nemzeti kisebbségektől a polgári jogok kiterjesztését követően önkéntes beolvadást reméltek.

Az asszimiláció már 1848 előtt is folyt, a régi városlakó német polgárság, és a nemzetiségek nemessége már betagozódott a társadalomba, "hungarus" tudat jellemezte őket. Ugyancsak az évszázados együttélés, a korán megindult keveredés és kétnyelvűség segítette elő a törzsterületükről elvándorolt szlovákok asszimilációját.

Az egyedi különbségeken túl a 19. századi asszimilációs folyamat meghatározója a kapitalizmus, és a polgárosodás volt. A magyarországi kisebbségek keveredését is a kialakult munkaszervezet igényei idézték elő. Míg a 18. században a bevándorlók a pusztaságokon a termelést újra elindító sváb parasztvállalkozók voltak, addig a 19. század folyamán a német betelepülők, együtt a cseh-morva, és szlovák elemekkel a fellendülő polgári élet igényeit kielégítő szakmákkal érkeztek. Így esztergályosok, fémművesek, bádogosok, iparosok jöttek az országba. A zsidók terménykereskedőként, pénzemberekként, a kapitalista piac várományosaiként vándoroltak be.

Az elmagyarosodottak fele ebből a három népcsoportból kerültek ki. A termelés igényei teremtette munkalehetőségek olvasztották őket egybe a más etnikumokkal, és együtt alkották a 20. századi magyar nemzet közösségét. Asszimilációjuk szükségszerű volt, mert a társas életnek nem az etnikai hovatartozás, vagy a nyelv a rendezője, hanem a társadalmi szintű munkavégzés, az együttélés.

A spontán asszimiláció az ország gazdasági életének központi területein zajlott le a leggyorsabban. Ezek a központok az ipar, a kereskedelem, a hivatalnokság fogyasztási igényei miatt betóduló magyar népességnek köszönhetően egyre magyarabbak lettek. A gazdag területek, a nagyvárosok fejlettebb kultúrája egyre erősebb szívó hatást gyakorolt a szegényebb, elmaradottabb nemzetiségi perifériás területekre. A magasabb kultúra vonzó, és egyben nivelláló volt, de nem ez vezetett az elmagyarosodáshoz, hanem a betóduló magyar népesség. A városok szerepe tehát döntő jelentőségű volt az asszimilációs folyamatban, a lakosságuk 1880-ban 63 %-ban magyar, 1910-ben már 77%-ban. Erős volt a magyarosodás Budapesten, Kassán, Győrben, Pécsen.

Budapest lakosságának összetételét vizsgálva, jól nyomon követhető a beérkezők beolvadása. Szlovákok, németek, örökös tartománybeliek érkeztek munkát keresve. 1880-ban a lakosság 74%-a beszél németül, 20%-uk csak németül tudott. Az ipari foglalkoztattok 36%-a német volt ugyanebben az évben. A németek és a zsidók is a szakképzettséget igénylő ágazatokban dolgoztak, a magyarok a kisiparban, és hagyományos szakmákban (asztalos, bognár, kovács).

Az asszimiláció azokat érintette, akik bekerültek a polgárosodás áramába, azaz a németeket, zsidókat, szlovákokat. A hagyományos életformát követő, zárt nemzeti tömbökben együtt élő agrárstruktúrájú, kevéssé mobil népeket ez kevéssé érintette. Ilyenek voltak a szerbek, románok, ruszinok. Asszimilációjuk ellen hatott a magyarságtól eltérő vallásuk is.

Az asszimiláció többszakaszos társadalmi folyamat volt.

Ezek a szakaszok:

• megtelepülés a magyar környezetben,
• külsődleges alkalmazkodás,
• a magyar nyelv megtanulása,
• megismerkedés a magyar kultúrával.

Még a századelőn is kettős kötődés állapotában élt a lakosság többsége. Az egyik csoportba azok a nemzetiségi családok tartoznak, akik a munkahelyen megtanultak magyarul és otthon az anyanyelvüket használták. A másik csoporthoz tartozók nemzetiségileg vegyes családok voltak.

A kettős kötődésű családoknál nem fejeződött be az asszimiláció, és a diszkriminativ nacionalizmus megakadályozhatta ezt. Ez később disszimilációhoz vezethetett.

A magyarosodás tehát a magyar nyelvterület határain belüli nyelvszigeteket érintette. A túlnépesedett, stagnáló peremvidékekről a városokba áramló tömegek magyarosodtak el. A nagy összefüggő nemzetiségi tömböket a magyarosodás nem tudta kikezdeni.