A pénz tragédiája

 …Nem mintha olyan nagyon szeretnénk egymást ebben a mostani környezetünkben. De nem enged a rögeszme bűvölete. A rögeszme neve: pénz. Nem arról van már szó, nem arról ismerjük meg egymást, nem azt keressük többé egymás arcán, amit eredetileg embernek neveztünk egymásban: egészség, erő, tehetség, kedv és minden egyéb, ami alkalmas rá, hogy egymás örömének forrásává avassa az embert. Van-e pénzed, vagy nincs- ez itt a kérdés, ezt próbáljuk leolvasni egymás nyugtalan szeméből: a többi nem érdekel. Mert ha van pénzed, akkor lehet keresni rajtad, elvenni tőled - ha pedig nincs, akkor védekeznem kell, nehogy elszedd az enyémet. Minden egyéb elvesztette jelentőségét- atlétája lehetsz test és lélek képességeinek, vagyonod és javaid lehetnek és kincsed a föld alatt és bortokod a földön és mennyországban, lehetnek földjeid is és marháid, ha nyersanyagod nem váltható be pénzre, nem állnak szóba veled, nem vagy senki többé, a pénz arcodba nevet, szemedbe köp, legyint és továbbrohan. Egy új jelenség a világban: az ingatlan elvesztette hatalmát, a pénzhez menekül a tőke, pénzzel veszi körül magát. Minden egyéb értéket denaturált a pénzoszlop ingadozása az értékelés barométerében- nincs többé neved, és házad és hazád és tőkéd, csak amit pénzzel lehet mérni. Az amerikai emberértékelés "how many is he worth" (hány dollárt ér az ember?) világmértékké vált. Immár nem a bőre alatt hordja pénzét a gazdag ember- kiteszi, hogy lássák, különben nincs becsület, becsülés, rokonszenv, megértés, szeretet és bizalom. Mit ért hát akkor a bölcs tisztesség, józan és ildomos gazdasági elv, hogy stabilizálni kell a pénzt, mit ért, ha ebből a mértékből borjúbálványt csinált a tehetségtelen, ostoba tőke korcs epigonja. Jöjjön inkább újra a devalváció, infláció, akármi, inogjon meg, dőljön le az oszlop, amiből bálványt csináltak. Hadd keressenek más értéket az ostoba bálványimádók, egyszer talán ráhibáznak a valódira. Nehogy eláruld magad, nehogy megtudják, hogy nincs egyebed elveszett ember, aki nem tudod beváltani váltódat, mert csak Isten írta alá és a természet rendje, rossz kezesek a talentomra, amit azért adtak, hogy megsokszorozd. (Pesti Napló 1932) 

Karinthy Frigyes "Az ördögi színjáték" in "Idomított világ" Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1981