A magyar paraszt (Szabó Dezső a magyar „faj” védelméről, 1923)

A magyarság élete, halála, faji megmaradása a magyar parasztban határozódik meg. A többi társadalmi osztály egyéneinek elvesztése értékes egyének elvesztését jelentené, de a faj integrálisan megmaradna. A paraszt szó ezer év véres, tragikus, de követelőző szimbóluma, nem feleltethető meg ennek a kisgazda elnevezés. Alaptétel: magyar paraszt = magyar faj. 

A kun, besenyő és más rokonfajú képletek beolvadása csak erősítette ezt a faji képletet. Az idegenekkel szemben ősi megtartó ösztöneire volt szüksége, hogy átmentse magát. Hazafias öntudata (a nagy történelmi, területi egység tudata) van más társadalmi elemeknek is, de faji öntudat csak a parasztban van. A faji öntudat primitív megtartó, és szerző életösztönökön alapuló primer ösztönös lelki képlet. Az egyén egyetlen individuumnak, élő organizmusnak érzi magát összes közös eredetű hasonlójával. A faji ösztön faji öntudattá fejlődik, ez az ösztön a parasztban még egészségesen megvan. 

A magyar paraszt pszichéjét nem tudták megközelíteni az irodalmi művekben. Az alakját a romantikusok idealizálták, a realisták stilizálták, mások anekdotikusan jellemezték. 

Ősi paraszti vonások: 1. a paraszt elrejti magát: elrejti érzéseit, ösztöneit, gondolatait, csak így menthette meg ősi valóját; erre a készségre ma még fokozottabban van szüksége. Ezzel az a célja, hogy életérdekeinek ősi igazságát átmentse. Ebben az élet reális értékeinek ösztönös meglátása segíti. 2. Jellemző rá a természetes passzivitás. Ez nem jelent fatalizmust, tétlenséget, hiszen a paraszt állandóan dolgozik. Sokkal inkább a természet erői közt élő ember meghajlása ez a legyőzhetetlen világerők előtt. A paraszt nem passzív ott, ahol kiismeri magát, itt már fáradhatatlan energiájú, és makacsul kitartó. Passzív viszont ott, ahol tettei következményeit nem ismeri, ott hagyja a természeti erők megmutatkozását. 3. A paraszt minden hibája a vezető osztályok bűne, hiszen nem nevelték őt szellemi szükségletekre. A paraszt minden erénye a vezető osztályok bűnei ellenére maradtak fenn. A paraszt intelligens, szellemileg rendkívül érett, tanulékony ember. Természeti adottságai alapján, szellemi téren magasan az arisztokrácia, és a középosztály felett áll. 4. Passzivitása, nagy megértő képessége és ősi egészsége a világ egyik leghumánusabb népévé teszi. 5. Minden egyénit megsemmisítő megalázkodás az istenség eszméje előtt, ismeretlen a magyar paraszt számára. Ez a Nyugatra jellemző. A magyar parasztnak nem az Isten a legmagasabb fogalom, hanem a titokzatos őstermészet. 6. Ma a magyarságnak egyetlen ereje, jövőjének egyetlen biztosítéka a magyar paraszt. A magyar paraszt megmaradása: Ez már eddig is csoda: századokon át a vér és rög robotját végzi, pedig a termés másé. Dózsa György felkelése máig a magyarság legmélyebb, legegyetemesebb ősi célú életnyilvánulása volt. 

Amíg a paraszt urainak élt, egy változtathatatlan végzet alatt, addig őrizte ősi lelkének egységét. A kiegyezés korát követő népképviseleti demokrácia beteges folyamatokat indított el a psziché ősi egészségében. Ez eltérítette saját érdekeitől, a falu közéleti morálja megromlott. Ez az áldemokratikus kor a magyarság tragédiája volt. A paraszt érdekeit semmilyen szerv nem képviselte, a demokráciából és a népképviseletből kimaradt a paraszt. Csak kizsákmányolási lehetőségnek kellett. A világháború idején azt ígérték a parasztnak, hogy az ország jogban, földben, kenyérben, egészséges fejlődésben tényleg hazájává lesz, ő csak menjen harcolni a láthatóan vesztes háborúba. A parasztot feláldozták. A háború után hihetetlen gyorsan jött egyensúlyba, a mindennapi munka békés egyensúlyába. A kommün belső bukása a magyar paraszt legyőzhetetlen passzív ellenállása volt. 1919 augusztusa után lehetségessé vált a politikai és gazdasági újjáépítés a nép nagy érdekeire építve. A választásokon titkos szavazás kell, mert a nyílt szavazás romlást visz végbe a paraszt pszichéjében. A népnek a politikában döntő erejű képviseletre kellett volna jutnia, ez lett volna a magyar politikai élet természetes, egyedül igazságos, és egészséges alapja. Ez jelenthetné a magyar demokrácia teljes megvalósulását. A konzervatívok, és a kapitalisták azonban mindent vissza akartak szerezni. Az első országgyűlésen, amikor a paraszt már kezdett szerepet játszani, a többi párt meglátta a végveszélyt. Közös erővel kellett elfojtani a népet. Minden parasztellenes erő belépett a Kisgazda Pártba, a parlamentbe is ők jutottak be, nem a parasztság igazi képviselői. Így a már-már felszabaduló magyar parasztot visszadobták kizsákmányolói karmai közé. A Kisgazda Párt vezére azok közt keres fegyvertársakat, akik a magyar paraszt természetes ellenségei. A kommün bukása után megvalósítható lett volna egy becsületes földreform. A háborúban vérző parasztság ezt megérdemelte volna. Ez nem lett volna más, mint egy már megvásárolt dolog kötelező kiadása. De ezt csak egy olyan parlament valósíthatta volna meg, ahol a parasztságnak döntő képviselete van. Ezért sikkasztották el a népképviseletet. Ha a földet örök letéteményesének adjuk, akkor a faj továbbélne, így az idegenek osztják azt szét. A földreform nem politikai kérdés, hanem a magyarság élet-halál kérdése. E nélkül nincs integritás, nemzetvédelem, fejlődés. Az európai történelem legbecstelenebb bűne, hogy a földreformot végleg elsikkasztották. A háború után a paraszt földtelen, vagy csekély földű, kulturális tekintetben elhagyatottabb, mint valaha. Népiskoláink betegek, a felekezeti iskolák államosítására lenne szükség. A cél az lenne, hogy a paraszt 6 éves korától egész életén keresztül céltudatos, irányított kulturális nevelésben részesüljön. A kurzus fő bűnei: 1. elsikkasztotta a paraszt képviseletét; 2. elsikkasztotta a földreformot; 3. elsikkasztotta a paraszt kulturális, szellemi fejlesztését. Ennek az volt az oka, hogy a középosztály idegen elemei gyűlölik a magyarságot jelentő parasztot, mert terjeszkedésüket gátolja. Ezért izgat nyíltan a magyar paraszt ellen. A feladat ezért az, hogy az írók, tanítók, művészek menjenek a falvakba, szívják be annak lelkületét. A paraszt legyen az akarat ereje, a küzdelmek egysége, a harcok hite. Minden igaz építés alapja legyen a paraszt, ez az érvényesülés egyetlen útja. Legyenek vezérei a parasztnak! 

Szabó Dezső Az egész látóhatár Budapest, Püski kiadó 1991