A hagyományos forrástípusok elemzése

A forrás típusa: Írott forrás/ elsődleges szöveg

A forrás jellemzői: A legjelentősebb forrástípus az írott forrás. Két fő típusa az elbeszélő forrás, és a hivatalos irat.

Az elbeszélő források (krónikák, életrajzok, naplók, levelek) eseményeket mondanak el tanítás, szórakoztatás, áthagyományozás céljából.

A hivatalos iratok (oklevelek, akták, törvények, újságok) igaz tényeket tartalmaznak, de éppen hitelességük miatt érdemes őket hamisítani. Társadalmi- és magáneseményeket írnak le, többnyire kommentár nélkül.

Az elemzés feladata, hogy megkülönböztesse az objektív kijelentéseket a szubjektívektől, a tényeket a véleményektől.

Forráselemzés (Robert Rauh) 

A forrás típusa: Másodlagos szövegek

A forrás jellemzői: A tudósok az eredeti források feldolgozásának eredményeit teszik közzé az ún. másodlagos művekben. Két nagy csoportjuk van: a szaktudományos és a tudományos-ismeretterjesztő szövegek. A szaktudományos szövegeket a szakértő közönségnek szánják, forrásokkal, hivatkozásokkal ellátva. A tudományos ismeretterjesztő munkákat a nagyközönség olvassa. Ez a komplex összefüggéseket leegyszerűsített formában tartalmazza. Másodlagos szövegek a publicisztikák, az újságok esszéi, a magazinok, és a tankkönyvek szövegei.

Forráselemzés: (Robert Rauh)

Tanórai alkalmazása: A szöveges forrásokkal találkoznak a diákok a legtöbb tantárgyi órán, ezért elvárható a forrástípus kezelésében való jártasságuk. A szövegértésre vonatkozó országos kompetencia felmérések, és a saját tapasztalatok is az ellenkezőjét mutatják.

A szöveg elsődleges jelentéseinek megértésével kevés a gond. A kellő alapossággal elolvasott szövegben megtalálják a diákok a keresett információkat. Ezt előre feltett kérdésekkel kell irányítani, mert különben elvesznek a részletekben.

A szöveg figyelmes elolvasását, és a megértést a következő feladattípusokkal irányíthatjuk:

• Táblázatok, vázlatok, ábrák készítése a szöveg alapján,
• a szöveg részekre tagolása, címmel ellátása,
• kulcsszavak aláhúzása,
• előre megadott kérdések szövegelemekhez rendelése,
• a szöveg mondatainak logikai sorrendbe rendezése,
• hibakeresés, lyukas szöveg,
• megállapítások kikeresése a szövegben,
• fogalmak megkeresése a szövegben, külön jelölve a pozitív és külön a negatív jelentésűeket.

A szöveg formai elemzését követi az összefüggések felfedezése. Ezt a készséget fejleszthetjük a szöveg átfogalmaztatásával, vagy a tömörítéssel. Ha ez csoportmunkában zajlik, akkor a különböző megoldások közös pontjai alapján kirajzolódik a szöveg váza.

Az utolsó lépés a szöveg által sugallt tanulságok, és következtetések levonása. Ezt ismét csoportmunkában lehet feldolgoztatni: a csoport tagjai jussanak egyezségre egy tételmondat megfogalmazásában.

A forráselemzést követő feladatok

• Két szöveges forrás összehasonlítása. Az összehasonlítás szempontjait a diákok maguk választják meg, vagy a fenti táblázat kérdéseit használják. Lehetséges feladat a szövegek különbözőségeinek, és azonosságainak megkeresése, táblázatba foglalása.
• A szöveg ábrává alakítása a szövegértelmezés egyik leghasznosabb formája. A vizualizálás a téma elmélyítésében nagy segítséget jelent. Az összefüggések, kapcsolatok ábrázolásával, a szöveg gondolati felépítése áttekinthetőbb lesz. A lényegkiemelés fejleszti az absztrakciós készségeket. Az ábrák lehetnek szerkezeti ábrák, grafikonok, és diagramok. Ábrázolhatnak tényeket, kronologikus, és ok-okozati összefüggéseket. Az ábrák felhasználhatóak a forráselemzés eredményének bemutatásánál is, de dolgozatra készülve, az összefoglalásban is segítenek.

Szövegeket a tantárgy minden tartalmi eleméhez használhatunk, de tanácsos a nehezebb témákat éppen ezzel a típussal tárgyalni: pl. az állampolgári és jogi ismereteket, az erkölcsi kérdéseket, a munka világáról szóló információkat.

A forrás típusa: Politikai beszéd

A forrás jellemzői: A politikai beszédet gyakran sorolják az írott források közé, ezért ezt a forrástípust ahhoz hasonló eszközökkel elemezhetjük.

A beszélő egy konkrét esemény kapcsán szólal meg: célja a hallgatóság befolyásolása. Ezt nem csak érveivel érheti el, hanem előadásmódjával, és fellépésével is (testtartás, gesztusok, mimika).

Az eredeti hanggal jobban megérthetjük a szónok szándékát. A beszédtechnika, a hangerő, a hanghordozás, az érvelés, a hangsúlyok, és a beszédszünetek is elemezhetők. Hallhatjuk a közönség reakcióját, a tapsokat, közbekiáltásokat is.

Forráselemzés (Robert Rauh) 

Tanórai alkalmazása: Az érdeklődő diákok számára jól ismert a politikai beszéd műfaja. Közülük is csak kevesen tájékozottak azonban, sokszor egyoldalú információkkal, és előítéletekkel rendelkeznek. A tanórákon gyakran provokálnak politikai témájú vitákat, egymással, és a tanárral is. A tanárnak a tényekhez, a semlegességhez ragaszkodva kell irányítani, terelni a beszélgetést.

A politikai beszédek tanórai felhasználása kiváló kommunikációs alkalmat teremt, ahol az érvelés, az önálló vélemény kialakítása, a konszenzuskeresés a fő cél.

Célravezető szituációs játékokat használni, ahol pl. televíziós vitát imitálva a résztvevők saját álláspontjuk mellett érvelnek. Vita folytatható a társadalmi együttélésről és konfliktusokról, az erkölcsről, az ember lét kérdéseiről.

A forrás típusa: Újsághír

A forrás típusa: A hírekkel az újságírók olyan újdonságokat közölnek, melyek az olvasókat a leginkább érdeklik. Objektív tényközlésére törekednek, de valójában igen nehéz a szubjektivitást elkerülniük.

Az elemzést megkönnyíti az újságok két főbb típusának megkülönböztetése:

• Bulvárújság: a címek óriási betűkkel íródnak, képeket, és hirdetéseket tartalmaz. A szöveg csak a lap kb. 40%-t tesz ki. Fő témái: a sport, a pletyka, a szenzációk, a botrányok, az afférok, a politika. A kommentárok nem különülnek el a hírektől, az újság rövid mondatokban, köznyelvi stílusban íródik. Stílusa nyelvileg leegyszerűsített, beszédes képeket, kulcsszavakat, szokatlan szókombinációkat, szóújításokat használ. Fontos eszközei a felkiáltások, a felszólítás, a számok halmozása, a szuperlatívuszok használata, félelem vagy undor kiváltása.
• A "komoly" napilap címei viszonylag aprók, képeket, reklámot nem hoz. Nem törekszik a figyelem felkeltésére. Címlapján a politika, és gazdaság hírei láthatók. A szöveg kb. a lap 90%-t teszi ki. A kommentárok világosan elhatárolhatók a hírektől. Hosszú mondatok, szakszavak jellemzik.

Forráselemzés:

A forrás típusa: Kommentár

A forrás jellemzői: Az újságírás műfajában kommentárnak nevezzük a szerző szubjektív, személyes véleményét tartalmazó írást. Az események hátterét magyarázza a különböző véleményeket egymás mellé állítva, a tényeket több oldalról megvilágítva. A kommentár célja az olvasók meggyőzése.

Forráselemzés:

Tanórai alkalmazása: Az ember éstársadalomismeret órán a tanárnak a napi aktualitásokról is ismereteket kell közvetítenie. A mai diákok információi elsősorban az elektronikus médiából származnak, újságok közül leginkább a helyi, vagy bulvárújságokat ismerik. Nagyszerű lehetőséget kínálnak a könnyen beszerezhető külföldi lapok. Nyelvgyakorlás mellett használhatjuk ezeket a globális témák, vagy az uniós állampolgárokat érintő kérdések tárgyalásánál.

Az újságcikkek nagyon széles témaköröket ölelnek fel, érdemes néhány olyan anyagra koncentrálni, ami a tantervi anyagnak minőségben, és egyediségben a legjobban megfelelnek. A gazdaság, a társadalom, a globalizáció, az életmód, a kisebbségek, a kultúra témakörökből hasznos szöveget választani.

Az újságcikkek alkalmasak tematikus gyűjtőmunka végzésére, az ismeret­szerzést követő rendszerező feladatok gyakorlására, következtetések levonására. A kritikai gondolkodás és az összefüggések felismertetése egyaránt fejleszthető ezzel a forrástípussal.

Megbízhatunk néhány diákot sajtófigyeléssel is, és az órákon az általuk kiválasztott, és ajánlott cikkeket dolgozzuk fel. Újsághírek alapján táblázatok készíthetők pl. a bűnesetek, a környezeti katasztrófák kapcsán. Érdekes információk birtokába juthatnak diákjaink, ha három-négy napilap főcímeit, vezető híreit, vezércikkét, képanyagát összevetik. Tanulságos feladat az is, ha összegyűjtik az egy évvel ezelőtti legfontosabb tíz hírt.

A forrás típusa: Fénykép

A forrás jellemzői: A fénykép a modern kor médiuma, az egyik legfontosabb forrásunk. Forrásmunkánk szempontjából a politikai és társadalmi eseményekről, az emberi környezetről készült felvételek a legérdekesebbek.

A fényképész maga dönti el, mit fotóz le, így a valóságot az elkészült kép már nem tükrözi objektíven . Az adott eseményt, vagy korszakot személyes perspektívából láttatja. A kép technikáját is a fotós választja meg, de szerepe van a megbízónak, és a közreadás körülményeinek is. Sokszor látunk reprezentatív, propagandisztikus célból beállított képeket. A képanyag alkalmas a manipulálásra, ezért használják őket pl. a politikai kampányokban. A cél érdekében előfordul a hamisítás is, a ma megjelenő képek egyikéről sem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy eredeti. Ezért szükséges a képek kritikus elemzése.

Forráselemzés (Robert Rauh)

Tanórai alkalmazása: A képek könnyen értelmezhető, és módszertanilag sokféleképpen felhasználható forrásnak számítanak. A képek kiválóan motiválják a diákokat, alkalmasak beszédhelyzetek teremtésére, és jobban az emlékezetben maradnak. Még a nehezen kommunikáló gyerek is könnyebben megszólal a kép kapcsán. A diákok szívesen dolgoznak velük, mert nem terheli őket egy esetleg elvont szöveges gondolatmenet, és itt a játékos gondolatoknak is helyük van. A vizuális tanulótípus is érvényesítheti fantáziáját, megfigyelő készségét.

A tanórán felhasználható képek előfordulási helyei: a tankönyvek, szakkönyvek, használhatunk internetes képeket, fotókat, újságból kivágott képeket, a választék korlátlan. A képek témájukat tekintve ugyanilyen széles kört ölelnek fel. Lehetséges tartalomként szóba jöhetnek: a fogyasztói szokások, hagyomány, kultúra, család, életmód, munka, globalizáció témakörben készült képek.

Az oktatás gyakorlatilag minden szakaszában bevethetők: motivációra, ismétlésre, gyakorlásra, tudásellenőrzésre, problémafelvetésre, új ismeretek forrásaként, az értelmezési készség fejlesztésére egyaránt alkalmasak.

Leggyakrabban provokatív témafelvezetésként használjuk, amit elérhetünk egy provokatív képaláírással, kommentárkészítéssel, vagy szövegbuborékkal.

Az elemzést a következő feladatokkal vezethetjük be: képrészletekhez hipotéziseket írhatnak a csoportok, több képből egy történet alkotása, kép alapján karikatúra készítése, képrészletek párosítása fogalmakkal, táblázatban megadott szavak közül a képhez nem illők kiválasztása.

Az elemzést követően a képen szereplő információk táblázatba foglalhatók, vagy egy rövid összefoglaló szövegben leírhatók. Számítógépes szoftverek (MS FrontPage) további felhasználási lehetőséget kínálnak.

Problémát jelen a feldolgozás időigényessége, de hasznossága miatt megéri az időráfordítás, hiszen többféle készséget is gyakoroltathatunk: a kérdésalkotást, a megfigyelést, a hipotézisalkotást, az elemzést, a lényegkiemelést.

A forrás típusa: Karikatúra

A forrás jellemzői: A karikatúrák társadalmi eseményeket, emberi viselkedést ábrázolnak szatirikusan eltúlozva, a nevetségességig fokozva, komikummal, sokkolással. A valósággal szembeni kontraszt felhasználásával késztet gondolkodásra. Készítőjének célja az igazság bemutatása, a lényeg kifejezése.

A karikatúra lehet jó- és rosszindulatú, agresszív vagy humoros, tagadhat és igazolhat eseményeket. Gyakran használ állatalakokat (tulajdonságok/ viselkedésformák kifejezése) politikai jelentések hordozóiként. Értékrenden alapuló pártos állásfoglalásra alkalmas: mítoszok és ellenségképek felépítésére, lerombolására. A karikatúrák a kortárs nézőpontját örökítik meg, olyan napi aktualitásról szólnak, ami később már nem ismert.

Forráselemzés (Robert Rauh)

Tanórai alkalmazása: A diákok örömmel dolgoznak karikatúrával, de az elemzéssel már vannak gondjaik. Ez a rajzok természetéből, a szubjektivitásból fakad. A diákok nem egyformán érzékenyek az iróniára, a komikumra és modern látásmódjuk számára gyakran ismeretlen eszközöket használnak a rajzolók.

Sokféle téma feldolgozást segítik, de a diákok a politikai szereplőket ábrázolókkal dolgoznak a legszívesebben. Eredményesen használhatók ezen kívül a társadalom, az erkölcs, a mindennapok világáról készült alkotások is.

Segíti a diákok munkáját, ha még az elemzés előtt egy előre elkészített fogalomgyűjteményt kell a képpel összevetniük.

A karikatúrák felhasználhatók az órán bevezetésként, motivációként, összefoglalásra, ismétlésre, kérdésalkotásra, érvelésre, vitára késztetésként. Alkalmasak rendszerező feladatokra, kiállítás készíthető belőlük.

A karikatúraelemzés időigénye a képek feldolgozásához hasonlóan igen magas, de a készségek fejlesztésére igen hasznos forrástípus.

A forrás típusa: Politikai plakát, nyomtatványok

A forrás jellemzői: Amíg nem volt rádió és televízió, addig a politikai csoportosulások plakátokkal küzdöttek céljaikért. Mai is plakátokon mutatják be programjaikat, ezekkel gyártanak politikai ellenfeleikről ellenségképet.

A jó plakát feltűnő, könnyen érthető, emlékezetes. A tartalom sűrítésével lehet a figyelmet felkelteni: a politikai plakátok egy rövid szlogenre redukálják a szöveget. Dokumentum értékük kisebb, mint a képeké, mégis sok információt adnak a készítők gondolkodásáról, a korszakról.

Forráselemzés (Robert Rauh)

Tanórai alkalmazása: Plakátokkal ritkán dolgozunk tanórán, pedig az embereket mindenütt körülveszik a politikai vagy reklám célú hirdetések. A diákok a plakátok szlogenjeit kívülről ismerik, anélkül, hogy tudnák jelentésüket, értenék mondanivalójukat. A legemlékezetesebb képeket is elraktározzák, főleg a fiatalokat megcélzó képeket.

Érdemes elemzésükkel foglalkozni, akár egy városnéző séta keretében is. Az éppen zajló politikai eseményekről, kampányról érdekes egyveleget kaphatunk. Ismeretszerzésre alkalmas információkat nyerhetünk az aktuális politikai konflik­tusokról, a társadalmi igazságosság különböző megítéléséről.

Az elemzést a következő feladatok könnyíthetik meg: a diákok előre megadott szókincs segítségével rekonstruálnak egy plakátot; előre megírt politikai szlogeneket illesztenek a plakátokhoz; pozitív/negatív szópárokkal szemléltetik az eltérő látásmódot; olvasói levelet írnak az ellenkező érdeket képviselő félnek.

A megszerzett ismeretek nem csak kritikus gondolkodásra késztetik a diákokat, hanem vitára ösztönöznek, sőt cselekvési program elkészítésére is lehetőséget adnak. Az elemzést követően a diákok maguk is készíthetnek plakátokat, amiket kiállítás keretében bemutathatnak más osztályoknak is.

A forrás típusa: Statisztika

A forrás jellemzői: A statisztika szöveges forrás és ábra keveréke. A társadalom-, és gazdaságtörténetben fontos forrásként használatosak. Megbízható adatbázison (hatóságok, közvélemény kutatók munkáján) alapulnak.

Lehetnek táblázatok és diagramok. A diagramok a statisztikák grafikus ábrázolásai. Használatosak az oszlop-, torta-, görbe-, és kördiagramok (az oszlopdiagram adatok összehasonlítására, a kördiagram százalékos értékek ábrázolására). Az adatsorokban megjelenő számok mást jelölnek, ezért fontos megadni a számok mértékegységét, és az időszakot. Vannak abszolút (tonna, euro) és relatív mértékegységek (százalékok, index). A százalékos értékeknél az alapérték határozza meg a további adatokat. Az elemzésnél ügyelni kell arra, hogy az adatok párhuzamos mozgása nem jelent ok-okozati összefüggést.

A statisztika nem csak informál, hanem közvélemény formáló tényező is. A statisztikával minden, és annak az ellenkezője is igazolható.

Forráselemzés (Robert Rauh)

Tanórai alkalmazása: Sok diáknak a statisztika kapcsán a matematika óra számhalmazai jutnak eszébe. Ezzel a forrástípussal azonban a mindennapokban egyre többször találkoznak: hírekben, újságcikkekben, reklámokban, hirdetésekben.

A számsorok sokszor többet mondanak, és árnyaltabb képet adnak, mint az írott források. Társadalomismeret órán elemezhetőek, és összevethetőek a világ demográfiai változásai, vagy az uniós tagországok gazdasági adatai. A globalizáció, a fogyasztói szokások témaköre hasonlóképpen alkalmas számsorok elemzésére. A statisztikák fejlesztik a diákok elemző, értékelő készségeit.

A diákok beszerezhetik lakóhelyük önkormányzatánál a lakosságszám változásainak utolsó tíz éves adatait. Az adatokat feldolgozva, grafikont készítve összehasonlíthatják a kapott számokat másik településtípus adataival.

Aktuális politikai kérdés a hazai szélsőséges elemek megerősödése. Érdekes információkkal szolgálna, ha regionális adatsorokat készítenének a diákok a munkanélküliség, és a szélsőséges erők megerősödésének összevetéséből.

A forrás típusa: Táblázat

A forrás jellemzői: A statisztikai táblázatoknál a cím ad tartalmi eligazítást, további információkat pedig a feliratok. A táblázat egzaktan leolvasható értékekkel szolgál.

Forráselemzés

Tanórai alkalmazása: Táblázatok használata a diagramokhoz képest könnyebb. Az előző forrástípushoz hasonlóan alkalmasak információszerzésre és következtetések megfogalmazására. Gyakorlatilag minden témakörben találkozunk táblázatok alkalmazásával: a gazdaság számadatai, a népességszám alakulása, a társadalom rétegződése különösen jól áttekinthetőek.

A táblázatokat érdemes a téma felvezetéseként, vagy ismeretszerzésre használni. A diákoknak az információ kiolvasása nem okoz gondot, inkább a hipotézisek megfogalmazása, a jelenségek magyarázata.

Ha a diákok maguk is készítenek táblázatot, akkor könnyebben átlátják, hogy milyen adatokra van a megértéshez szükség, mitől lesz az adatsor jól áttekinthető. A táblázatból grafikont, számítógépes diagramszerkesztő segítségével diagramot készíthetnek.

A forrás típusa: Múzeum/ kiállítás

A forrás jellemzői: A tantermi oktatás csak korlátozott lehetőségeket nyújt a tantárgy anyagának feldolgozására. Múzeumlátogatások, gazdasági létesítmények megtekintése, városnézés élményszerűvé, életszerűvé teszi a tanulást.

A múzeumok többnyire egy korszakot, vagy egy régió anyagát mutatják be. A nagyobb múzeumokban tematikus kiállítások vannak, és sok falunak van falumúzeuma. Sokat segíthet az eligazodásban a múzeumi idegenvezetés, vagy a múzeumpedagógus.

Tanórai alkalmazása: Múzeumba az osztályok legtöbbször osztálykirándulás során jutnak, vagy egy nagyon kiemelkedő időszaki kiállítás megtekintésére kerül sor. A diákok a múzeum szótól eleve irtóznak, éppen a kirándulásaik kapcsán szerzett tapasztalataik miatt. Ha érdekes tárlatvezetést hallanak, vagy igényes feladatokat kell megoldaniuk, akkor ők is szívesebben gyűjtenek információkat a múzeumban. A múzeumlátogatás történhet osztálykeretben is, de szerencsésebb kisebb csoportokat önálló munkával megbízni, és dolgoztatni.

A kiállítások anyagai leginkább a munka, a hagyomány, a nemzet, a kisebbség, és az életmód kérdéseit segítenek feldolgozni.

A kiállítás feldolgozását követően érdemes beszélgetést indítani, saját kiállítást készíteni, szakemberekkel valós, vagy fiktív interjúkat készíteni