A forráselemzés lépései

A források csak alapos elemzést követően juttatják a felhasználót értékes információhoz, ez pedig megfelelő kompetenciákat, megközelítési, és értelmezési módot feltételez.

A forrásszöveget tanórai használatra célszerűlerövidíteni (ne legyen több mint 20 sor), szükség esetén nyelvileg leegyszerűsíteni.

A forrással való ismerkedés során segít a rendszerezésben a központi fogalmak (nem túl sok) aláhúzása, kiírása. A munka ebben a szakaszban csak interpretálás nélküliinformációszerzés. Az elemzés legfontosabb kérdéseit az alábbi táblázat tartalmazza. (Bernd Kolossa)

Az elemzést követően a forrásból szerzett tudást kiselőadással, vagy írásbeli beszámolóval lehet közreadni, vita kezdeményezésével, szerepjátékokkal pedig az emlékezetbe vésni.

A forrásmunka begyakorlása

A források használatát az általános iskolai oktatásban kell elkezdeni, mert ez a munkaforma összeköti a természetes környezetet a tanulással. Általános műveltséget ad, segíti a gyerek személyiségének, egyéni képességeinek, érdeklődésének kibontakozását.

Már az alsóbb osztályokban be lehet vezetni az elemzés első egyszerű lépéseit: ki, minek, hol, mit mond? Segítség lehet, ha ezek a kérdések legalább 2 évig a táblán, vagy a falon szem előtt vannak. Kikerestethetők a fő gondolatok, az összefüggések, egyszerűbb, egyoldalú értékelések tehetők. Már értelmezhető a forma (hivatalos, magán, könyv, levél) és a nyelv, bevezethető a címzettek szerepe is.

Felsőbb osztályokban várható csak el, hogy a forrást történelmi kontextusba helyezik a diákok, és más forrásokkal hasonlítják össze. A szerző politikai álláspontja, érdeklődése, perspektívája, a probléma felismerése csak ebben az életkorban lesz érthető.

A középiskolai tanulmányok során a diákokat rendszeresen kell források segítségével információszerzésre, tudásanyag létrehozására ösztönözni, hogy egyetemi tanulmányaik és későbbi életük során bátran támaszkodhassanak az ekkor elsajátított készségekre.