1848: az európai forradalmak anatómiája
- A forradalmak időzítése
Az egyenlőtlen fejlődésű Európában azért söpörhetett végig egyszerre a forradalom, mert az európai fejlődés alapvetően ugyanaz. Mindegyik ország ugyanabban a főirányban haladt, bár más állomásokon álltak. A különböző országok társadalmait belső feszültségek jellemezték. Ezeket a feszültségeket kiélezte a gazdasági és pénzügyi válság. Az így kialakult forradalmi helyzetben a valahol kirobbanó forradalom politikai eseményeinek külső hatása láncreakciót váltott ki más országokban is.
- A társadalmi és politikai erők
A nagypolgárság az iparilag fejlett országokban tört előre, a mérsékelt liberalizmus, parlamentarizmus és alkotmányos monarchia híve volt. Az egyszerűbb polgárság általános választójogért és köztáraságért lelkesült. A fő feszültség a munkásosztály és a polgárság között feszült. Eleinte a munkásság a polgári forradalmak tömegtartaléka volt, önálló fellépésére gazdasági válság idején került sor. Kelet-Közép-Európában a fő kérdés a jobbágysors ellen küzdő parasztság tömegnyomása volt. Jelentős szerepe volt az értelmiségnek, de ez nem alkotott önálló erőt, más társadalmi osztályokhoz kapcsolódott.
- A nemzeti kérdés
A még nem létező német és olasz nemzeti államot a különböző politikai erők másképpen akarták megteremteni, sikertelenül. Kelet-Közép-Európában soknemzetiségű, nagy monarchiákat találunk. A nemzeti ébredés konfliktusok forrása lett.
- A forradalmak fázisai
- Az ellenzéki erők közös fronton állva sikerrel megdöntik a kormányzatot.
- A liberálisok kiválása, az ellenzék egysége felbomlik, belső ellentétek jelentkeznek.
- A radikálisok saját erejükből próbálják folytatni a forradalmat, de leverik őket.
- Az ellenforradalom újra felülkerekedik, és a liberálisokat is félretolja.
- A nemzetközi erőviszonyok
A láncreakció nem csak a forradalmak kitörésénél játszott szerepet, hanem a későbbi fázisokban is. Az egyik hátrálás hozta a másikat. A francia példa (munkások leverése) gátló hatással volt a többi forradalomra is. Negatív irányban hatott Anglia forradalomellenessége is. Egy egységes Németország létrejöttét ellenezte volna Anglia, de a nemzetközi pozícióját megerősítő cári hatalom is.
- Tanulságok
A forradalmak leverésük ellenére nem voltak eredménytelenek. A polgári-nemzeti átalakulás, a feudális rendszer megdöntése, a jobbágyság felszabadítása elérte Közép-Kelet-Európa nagy részét. Elkezdődhetett a kapitalizmus időszaka. A magyar forradalom így nem bukott el, győzedelmesnek lehet nevezni. A francia munkásság is erősödhetett öntudatában. A német és olasz egység végül a veszélyesnek talált forradalmi út helyett felülről kiindulva valósult meg. (1973)
Kosáry Domokos "A történelem veszedelmei", Magvető könyvkiadó, Budapest, 1987