…Gondolatkísérlet. Tegyük fel, hogy az emberi fajta Géniusza, normája minden "egészségnek" felhagy mostani kísérletezésével, mely a természettel való harcot közvetve, az ember egyéni értelmén keresztül, a technikai fejlődés módszerével harcolja diadalmasan, s visszatér az ortodox, úgynevezett darwini elvhez: egyszóval nem az egyén, hanem a fajta...
Matuska itt, Matuska ott, Matuska mindenütt. Nem hiszem, hogy emberi nagyságot valaha ennyi oldalról világítottak meg, mint ezt a nyomorult férget. Edisonnak mindesetre pechje volt, hogy épp ezen a héten halt meg. Egy-két kisbetűs cikk foglalkozott vele- vezércikk és első riport és tárca és tanulmány Matuskát ünnepelte. Matuskát elemezték a...
…Kialvó gyertyát figyelve, ki nem gondolt még a kialvó emberéletre, önnön halálára; melynek el kell következnie. Bizonyos, hogy nem leszünk majd egyszer - de ezen épp úgy nem szomorkodhatunk, mint ahogy nem szomorkodunk azon, hogy valamikor nem voltunk. Mert nem a haláltól félünk, hanem a meghalástól: s amit elkerülni szeretnénk, nem a béke és...
…aki a túlvilágot el akarja képzelni, annak előbb ezt a világot kell alaposan szemügyre vennie. Szembe kell néznie előbb ennek a világnak valóságával úgy, ahogy az eszméletében tükröződik. És ekkor csodálkozva kell, hogy felfedezzen, tulajdon lelkében, egy összeegyeztethetetlen, éles és határozott kettősséget. Ez a kettősség abban áll, hogy a...
… felfedezték a hangtalan gépfegyvert! Az emberi fajta boldogságáért harcoló tudomány újabb diadalát hirdeti egy rövid hír. Örömtől dagadó szavakkal bár, mégis boldog vagyok, hogy első vagyok, aki közlöm Önökkel a nagyszerű hírt, - felfedezték a hangtalan gépfegyvert! …Végre! Hát nem verekedtünk hiába,- hát nem szenvedtünk hasztalanul: felfedezték....
Az én szeretett Világháborúm! Van-e szebb dolog a világháborúnál? Ki merné eztet kérdezni? A világháború a leggyönyörűbb érzelem, mely keblünket valaha dagasztotta, legyünk büszkék rá, hogy a szeretve tisztelt Tanár Úr bennünket érdemesnek tartott rá. Milyen boldogság, hogy végre alkalmunk van arra, ami már zsenge gyermekkorunkban leghőbb vágyunk...
…Isten és természet átka e gyalázatos századon, mely meggyalázta az embert és csúfot űzött belőle. Azt mondtátok, tudomány ez, magasabb belátás, kollektív eszme. És gyárakban és műhelyekben főztétek a gyűlöletet és a halált- most hát egyétek meg, amit főztetek. Nagyon tudósok voltatok, nagyon büszkék gépeitekre és mindenre, ami célszerű....
Összegezzük az érveket. Itt láttuk egyik oldalon a természettudományosan felépített élettani világképet, amelyre hivatkozva a fejlődés és haladás úttörőinek egyik csoportja elérkezettnek látja az időt, hogy a "homo faber", a technikus ember küzdelmét a tehetetlen és lassújárású természettel szemben kiterjessze magára az emberre is, mint a természet...
…Az emberi agynak arról a tulajdonságáról volna szó, hogy a rutherford – i elv szerint, láthatatlan sugarakat bocsát ki magából, amiket fel lehet fogni s így alapos gyanú van rá, hogy amit távolbaérzésnek, megérzésnek, sőt esetleg távolbalátásnak neveztünk eddig, nem puszta képzelődés volt, hanem rejtelmes, de valóságos fizikai jelenség. …nem is...
Ne váltsuk a szót, ne köntörfalazzunk – velünk vagy, igen, vagy nem? Vallj színt, félre a csűrés - csavarással- hiszel a nagy tanban, igen, vagy nem? Mondd ki, valld be, tégy hitet, ne alakoskodj, ki a kártyával, le az álarcot – velünk tartasz vörösökkel, vagy velük, a gaz pirosokkal? Félbarna kell, vagy halványkék – igen, vagy nem? …Habozol,...